Mi lehet velem a baj, hogy nincs egy igaz barátom sem?

Valószínűleg nem válogatsz, hogy kibe fektetsz bizalmat, ezért érzed úgy, hogy mennyien kihasználnak.

Én speciel nem barátkozom könnyen, sőt, szinte sehogy, de nem is fektetek senkibe csak úgy bizalmat. Oda el kell jutni, hosszú folyamat.

Próbálj meg átgondoltabban barátkozni. Nyilván nehezebb így, hogy nem tudsz elmenni sehova, de ha vannak érdeklődési köreid (és remélem vannak!), akkor keress iylen csoportokat facebookon vagy fórumokon, ott el tudsz kezdeni beszélgetni emberekkel.

Mindenki valamilyen szinten magányos. Én is, pedig ezt senki sem hinné el rólam.

Rengeteg felszínes, kamubarátságom van, bár ez köszönhetem annak, hogy celebnek számítok, amit nem is akartam, soha sem vágyam rá. Egyszer mégiscsak robbant a dolog, onnantól meg vitt előre a nevem.

A legtöbb régi barátságom meg pont emiatt szakadt meg. Olyanokat vágtak a fejemhez, hogy megváltoztam, nagyképű lettem, miközben semmi ilyesmi nem történt. Még az akkori legjobb barátom is, akire előtte az életemet rá mertem volna bízni - hónapokig csak vitatkozni volt képes velem. Minden szavamban cinizmust, vagy szarkazmust próbált keresni. Én nem változtam, ő igen. Szükségem lett volna rá, de már nem is beszélünk egymással, nincs értelme. A mély hallgatást pedig ő kezdte. Ráírtam, tőmondatokban válaszolt, majd egy nap közölte, nem szeretne beszélni velem tovább. Közös barátainkat elmarta mellőlem, féligazságokkal, félremagyarázásokkal. Mivel legjobb barátom volt, így a bizalmasom is, és sok mindent tudott, amit más nem, mégis visszahallottam, negatív színekben. Állandó téma lettem, és az emberek, pedig imádnak sikeres emberek problémáin kárörvendően rágózni. Most egy ember van az életemben, akivel mindent meg tudok beszélni. Ő elfogad azzal együtt, ami körülvesz. Nagyon sokat segít, amikor mélyponton vagyok. Hogy elfogadna-e, ha már nem számítanék híresnek? Nagy kérdés, és nem tudok választ adni rá. Az biztos, hogy most bármiben számíthatok rá.

Bár tény, ha most valamire szükségem lenne, valamiben segítségre szorulnék, és ha csak egy közösségi média platformon kiírnám, akkor ezer megy egy ember ugrana, hogy ő tud segíteni. De egy percig nem hiszem el, hogy ezek barátságok.

A hírnevet amúgy is nehéz elviselni, mert folyton a kritizáló tömeggel nézel szembe.

Na, a lényeg: ha úgy érzed sehol nem megy a barátkozás, fejleszd magad. 18 éves vagy, bármit is választasz, pár év alatt kemény munkával kerülhetsz arra az útra, amire én jutottam. A rengeteg felszínes ismeretség között pedig meg lesz az is, akit közel engedsz. Csak tudatosan készülj erre az egésze, erre a "közösségi magányra" mert ha úgy ér mint engem, akkor meg kell tanulnod színlelni, hogy minden milyen überfrankó, vagy pillanatok alatt a pletykatengerben találod magad.