Elegem van a "lelki szemetesláda" státuszból, hogyan másszak ki belőle?
Előre leszögezem, bárki bajàt meghallgatom, próbálok tanácsot adni, támogatni, stb.
De besokalltam.
Ezt nem baràtságnak élem meg, konkrétan minden nap abból áll, hogy az illető ömleszti a nyakamba a szart (nem személyesen, neten beszélünk.)
Folyamat a problémáiról van szó. A valósakról, de ha épp nincs, akkor kreál magának.
Ezzel fekszem, ezzel kelek, mint valami gagyi szappanopera, ami már nem is érdekel.
Próbáltam többször terelni, kizökkenteni, lehetetlen, visszakanyarodik mindig a fa$zságaihoz.
Nem kérdezi meg, velem mi van, de ha említek is bármit, 2 szóval lerendez, és mondja tovább a hülyeségeit.
Próbáltam érzékeltetni vele a véleményem, de lepereg.
Mivel mentálisan beteg, nem akarok belerúgni még egyet én is, de ez így már nekem sok.
Normális baráti kapcsolatom nincs (már), pedig nekem is jól esne néha valakivel kibeszélni a dolgaim, vagy bármi egyéb, de az ilyet szerintem nem lehet barátságnak nevezni.
(Van még egy hasonló, bàr vele szorosabb a kapcsolatom, de ritkábban beszélünk, viszont ő is mindig ilyen volt, de nem ilyen szinten.)
Hogyan állítsam le ezt a dolgot anélkül, hogy megsérteném, és magába fordulna?
(Másfelől sajnálom, de nem vagyok pszichológus, sem pszichiáter...)
válasza:Hát nem tudom, lehet kicsit elgondolkodhatnál saját magadon is.
Vagy fejleszthetnéd a kommunikációs készségeidet, mert ha valami zavar, és nem változtatsz rajta, akkor miért csodálkozol?
Ő magától nem fogja abbahagyni... neked kell meghúzni a határokat és oszintén leírni, hogy “bocs, nincs kapacitasom erre, ne vedd magadra, de nem tudok most jelenleg odafigyelni ezekre, mivel nagyon nagyon leszív, és ha nem beszélgetunk másról, akkor veszélybe kerul a barátságunk”
válasza:Egyrészt ne célozgass, hanem egyenesen mondd meg neki, amit szeretnél mondani, amit gondolsz vagy érzel, ugyanígy került a cinizmust is és másodszor meg talán tényleg tudsz segíteni neki már csak azzal is, hogy meghallgatod. Sokszor az is segít, ha azt mondod, hogy hallod, érted, aha, ühüm, a pszichológiában is van ilyen iskola, mármint irányzat, ahol a terapeuta csak bólogat, ugye. Én alapvetően a tanácsadást sem tanácsolom, hiszen senki sem élheti bele magát a másik helyzetébe teljesen, pláne, ha nem ismer minden részletet, ám saját hasonló élményed megoldásáról mesélhetsz példát rámutatva, hogy nekem akkor ez segített.
Sok magányos ember van sajnos napjainkban, aki nem is osztja meg senkivel a problémáit, pedig az ember társas lény és mindenkinek szüksége van társaságra, de arról is lehet szó, hogy egy bizonyos témát veled kezdett megbeszélni és arról tán csak veled beszél, mert nekem is vannak olyan barátaim, akikkel egy adott problémát megbeszélek és akkor arról csak azzal beszélek pl.
A magány akár ölhet is súlyos depresszió esetén, úgyhogy nagyon vigyázz, hogy mit mondasz neki, mindig hallgasd meg és buzdítsd, hogy keressen segítséget, ha olyan problémája van, amelyen se te nem tudsz segíteni, sem ő nem jut egyről a kettőre, azzal tudsz a legjobban segíteni, amúgy pedig tényleg gondolj arra, hogy segítesz neki azzal, hogy meghallgatod, akár tanács nélkül is.
Utolsó, nagyon jól összefoglaltad a dolgokat, talán ez az a válasz, amiben tkp benne van minden.
Az utolsó bekezdés az, amiért nem küldtem el a f...ba idáig (és ezt ezután sem tervezem), mert való igaz, hogy a gyakorlatilag egyedüllét (+ egyéb körülmények), amiért idáig jutott, hogy így megborult.
Nehéz, mert rohadtul idegtépő a sok hülyeség, de ezért nem pattintottam még. Én is javasoltam amúgy neki a pszichológust. Többször.....
válasza: válasza:Én benne voltam. Sokszor estem vissza, + túl vagyok egy idegösszeroppanàson is. Ez még 1 ok, amiért próbálom legyűrni a dolgot, és segíteni. Én jártam szakembernél, többnél is, tény, hogy nem mindegyik volt segítőkész, és a legtöbb gyógyszernek is inkább mellékhatása van, mint hatása.
Ha tudnék elérni nála bármit, màr azt mondom, megérte. Csak nem tudom, hogyan vegyem rá, hogy kerjen segítséget, és leginkább azért sokallok be, mert miközben önti rám ezeket, mindegy, mit mondok, kb el se jut.
válasza:#16, kérdező, azt próbáld megérteni, hogy az emberek kétfélék. van, aki szeretne változtatni, ő fog is. és van, aki keres magának egy empatát - ez jelen esetben te vagy -, akinek a nagy lelki zsákjába beleöntögetheti az aktuális sz*rát, de változtatni nem fog. amíg ebben te partner vagy, addig fog panaszkodni, nyavalyogni. őt jelen pillanatban ez kielégíti. és vég nélkül fogja folytatni.
lépj el mellőle, és akkor vagy keres és talál egy hozzád hasonló érzékeny lelket és vele folytatja ezt, vagy elmegy segítséget kérni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!