Angliában az élet önmagad elnyomásáról szól?

Nem hogy láttam angolt élőben, de a párom is angol, a barátaim kétharmada angol, a munkahelyemen szinte mindenki angol.

Veled lesz a probléma, nem egy komplett nemzettel.

#27

Természetesen átvettem a brit akcentust, mert már amikor kimentem egyetemre, jól beszéltem, másrészt ha szinte csak azt hallod magad körül, akkor a tudatalattid automatikusan beépíti a beszédedbe. A norvég kiejtésem is azután szépült meg, hogy félévig Norvégiában éltem. Persze voltak poénok, az ő és az én részemről is, de egy jó közösségben ezen nem hisztiznek az emberek.

Ha másodrangú polgár lennék, akkor biztos nem itt tartanék és nem lennék ilyen szinten kedvelt (ha fogalmazhatok így) a közösségeimben. Az viszont tagadhatatlan, hogy a legtöbb angol valamilyen szinten lenézi azokat, akik Kelet-Európából vagy bárhonnan máshonnan Angliába költöznek, alig mekegnek valamit angolul és szinte semmit nem tesznek, maximum van valamilyen kisebb munkájuk (takarító, stb) és utána csak panaszkodnak. Na, őket én se tudom komolyan venni.

Angolok frusztraltak?? Nem, ocsem. De az, hogy ugy viselkedsz, mint otthon, az nincsen rendben. Nem alap a taho modortalansag, viszont az udvariassag az a legalsobb osztalynak is a vereben van.

Nincs olyan, hogy mesz a jarda kozepen, es jonnek veled szembe es csak mesz, mint az okor. A szelen mesz, es azt mondod, koszonom. Ha kicsit keson reagaltal, bocsanat. Mosolyrol mar neked nem beszelek.

Ismerosok nem turkalnak egymas zsebeben, maganeleteben, nem kezdenek megoszto temakba, nemhogy szelsosegesbe.

Ne feltsd az angolokat, ok elegge rendben vannak. Viszont a Brexitre tenyleg azert szavaztak, hogy a hozzad hasonlok csak vendegmunkara jojjenek legfeljebb, de ne telepedjenek le.

Szevasz.

Azért lennék gerinctelen, mert kijöttem Angliába egyetemre és végül itt maradtam? :D Hát jól van, te tudod.

A párom például felsőfokon beszél norvégül és olaszul, az előbbit is részben miatta kezdtem el tanulni, mert ő vezetett be abba a kultúrába, amivel történész létén napi szinten foglalkozik. Több országban voltam rövidebb és hosszabb időkre, de azt kell mondanom, hogy messze a magyaroknak a legrosszabb a beszédkészsége, ha külföldi nyelvekről van szó. A harminc felettiek alig beszélnek valamit, ami nem magyar, és sok fiatal is úgy van vele, hogy ha már van egy angol B2-je, akkor ő a világ ura. Az emberek csak pislogtak, hogy érettségi előtt volt egy angol C1-es és egy olasz B2-es nyelvvizsgám, mert minek az?

Az az agresszív réteg, az pont, hogy nem a "valódi" angolokra jellemző, hanem a bevándorló népre. Az a stílus, ahogyan te írsz indokolatlanul lenéző és gyűlölködő, pont olyan, amivel Angliában nem igen szoktam találkozni.