Hogy tudnám elfogadni?

Velem a barátnőm szakított, és teljesen megváltozott. Lekoptat, nem válaszol normálisan semmire, bezárkózott. Hagytam hogy teljen az idő, nem gondoltam rá, csak az életemmel foglalkoztam. Aztán valahogy minden más lett, lecsökkent az iránta való ragaszkodásom, eltűnt a szép köd. Már egy átlagosabb emberkének látom, aki zavarodott, rossznak lát engem.

Azt javaslom, ne törődj vele, és tudd, hogy ő volt, de ő is megváltozott. A szép dolgok amiket átéltetek valódiak voltak, de más irányba mentetek, és máshogy lesz jó, más dologra van lehetőséged figyelned ilyenkor.

Ez az elmúlásnak az elfogadásának a kérdése szerintem. Volt valami, ami szép és jó volt, akarod, de nincs - akkor ránézel arra, ami most van. Mert most is van jó, csak figyelni kell rá.

Én először leírtam a barátságunk a kezdektől a végéig. Utána vettem csak észre h igazából több rossz dolog volt a kapcsolatunkban mint jó. Aztán elkezdtem magammal foglalkozni, nyitni mások felé. Lassan gimibe fogok menni és csak arra gondolok hogy ott megtalálom a legjobb barátom.

Csak írd ki magadból, nem baj ha fáj és keress valakit akivel megérdemlitek egymást