Hogy tudnam elfogadni?
Sziasztok. A problemam az lenne, hogy van, amikor nemtudom Istent elfogadni az eletemben.. elmagyarazom miert..
Sokfele modon probaltam mar elni az eletem, es egyedul az jott be mindig, ha Istenre asszocialva, a jo erzeseimre es gondolataimra hallgatok.. ilyenkor mindig minden csodas az eletemben barmit is csinaljak.. viszont van egy bokkeno.. neha napjan felszokott bennem merulni az a kellemetlen erzes, hogy mashogy nem elhetem az eletem (ha jot akarok magamnak es masoknak is).
Megha jo is az eletem, megis (van amikor) bortonnek erzem, ami mindig megvan ugyan teritve szamomra a szereto mennybeli apanktol.. de csak ugy elhetem jol az eletem, ahogy az elore elvan szamomra keszitve bennem..
Szia
Annak alapján amit leírtál, azt gondolom kicsit tisztáznod kell magadban az érzéseidet. Mert hogyan tudod egyeztetni ezt a két gondolatot:
"ha Istenre asszocialva, a jo erzeseimre es gondolataimra hallgatok.. ilyenkor mindig minden csodas az eletemben barmit is csinaljak."
és
"Megha jo is az eletem, megis (van amikor) bortonnek erzem,"
Nos hogyan lehet a csodás életet börtönnek érezni? A kettőben valami nem stimmel!
Nem Istennel van a gond, azt hiszem ezt tudod te is, inkább a gondolkodással, és az értékeléssel. Szívből remélem, ezt tisztázod majd magadban :-)
„hogy van, amikor nem tudom Istent elfogadni az eletemben..”
Ez akkor szokott előfordulni, amikor valakinek téves istenképe van, és ezért nem tudja elfogadni.
Javaslat: Istent helyesen Jézuson keresztül lehet megismerni, Jézust pedig az Evangéliumokon keresztül tudod jól megismerni.
„a jo erzeseimre es gondolataimra hallgatok.. ilyenkor mindig minden csodas az eletemben barmit is csinaljak.”
Amikor valaki a jó érzéseire hallgat, az gyakran tévút. Nem az érzéseinkre kell hallgatnunk, hanem a jó gondolatainkra, és akár jó érezzük magunkat, akár nem, a jót akkor is tudnunk kell tenni.
„neha napjan felszokott bennem merulni az a kellemetlen erzes, hogy mashogy nem elhetem az eletem (ha jot akarok magamnak es masoknak is).”
Ha a jót akarásra teszed a hangsúlyt (tehát a szeretetre) , és ennek ellenkezője képen felmerülnek benned kételkedő gondolatok, akkor az a kísértő munkája. Nem kell sokat foglalkozni az ilyen kísértő gondolatokkal, nem baj, ha a „varjak kárognak a fejed fölött, de ne hagyd hogy fészket rakjanak a fejeden”.
„de csak ugy elhetem jol az eletem, ahogy az elore elvan szamomra keszitve bennem.”
Az Isten egészen biztos, hogy nagyon szeret téged, hiszen, ha nem így lenne, nem is léteznél, nem lennének jó gondolataid, és jót sem tudnál akarni, csak rosszat.
Ne engedj a romboló, elkeserítő érzéseknek és gondolatoknak, az Isten sokkal jobban szeret, mint az el tudnád képzelni.
kérdés, hogy miért érzed börtönnek? mi az, ami ilyenkor hiányzik?
van, hogy az embernek maga tapasztalatait is be kell szerezni (nem elég a környezete szava), ahhoz h szivesen maradjon az isteni úton.
inkább legyen az ember megtért tékozló fiú, mint megtéretlen fiú az atyai házban. Akik megéltük milyen Isten nélkül, nem vágyunk más "Gazdához" :)
Légy őszinte magadhoz és tárd ki a szíved és akkor érezni fogod, hogy Allah jó és szeret mindent a teremtésben a fűszáltól az emberig!
Az evolúció pedig csalás!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!