Miért nem nyitnak egyesek a különcök felé?
2020. júl. 29. 18:18
Hasznos számodra ez a válasz?
Különc és különc között is van különbség.
Szerintem pedig személyiségfüggő, hogy ki kivel kapcsolatban nyit.
Ha valaki szeret központban lenni, esetleges sokat beszélni úgy, hogy a másik aktív legyen ebben, akkor nyilván nem fogja olyan ember felkelteni a figyelmét, aki csendben üldögél.
Én például nagyon szeretek sétálni, csavarogni. Nem tudnék hosszú távon olyannal mit kezdeni, aki csak otthon üldögél, és nem lehet kimozdítani hetente/hónaponta egyszer valahová.
2020. júl. 29. 18:23
Hasznos számodra ez a válasz?
nem vagy te különc... csak egy idióta fiatal, aki ezzel akar más lenni, hogy "én különc vagyok, és fura" ugyan az vagy mint a többi ember. te se vagy más. ugyanolyan büdöset szarsz.
2020. júl. 29. 18:24
Hasznos számodra ez a válasz?
Kettesek sem nyitnak az ilyen emberkék felé.
Lerendezik magukban hogy furcsák. Az átlag ember az átlaghoz húz. Nincs ezzel semmi baj.
2020. júl. 29. 18:25
Hasznos számodra ez a válasz?
A különc vette a bátorságát és egyenesen a szívfájdalma tárgyától személyesen rákérdezett?:D
2020. júl. 29. 18:28
Hasznos számodra ez a válasz?
Hozzátenném nem érdekel miért ilyenek ezek az emberek, ha nem barátkozik velem mint különccel az az ő hiányossága s nem az enyém.
2020. júl. 29. 18:33
Hasznos számodra ez a válasz?
7/15 A kérdező kommentje:
Definíció: tanulós, otthonülős
Ilyen definíció mellett nem tudom, hogy akarnád, hogy nyissanak feléd(?).
Otthonülés és törikönyv lapozás közben kopogjon be valaki az ablakodon, hogy "hali, bff?" vagy mi az elképzelésed? :D
2020. júl. 29. 19:21
Hasznos számodra ez a válasz?
9/15 A kérdező kommentje:
#8
És az mitől lehet, hogy amikor próbálkozik az ilyen akkor mindig kiközösítés lesz a vége?
Én hasonló emberekkel érzem jól magam. Akik csak annyira különcek, mint én. Sok esetben próbáltam befogadni a társaságomba különc, zárkózott embereket, de nagyon feszélyeztek, fölöslegesen törtem magam, hogy bármivel szóra bírják rendesen és ne tőmondatokban beszéljen, végig azt éreztem, hogy nem is akar ott lenni, mitöbb, mintha gyűlölne azért, mert hozzászólok. Kiidegelnek az ilyen emberek, rosszul vagyok tőlük, számomra nagyon ellenszenvesek, hogy még egy kedves mosolyt sem engednek meg felém olykor, nem mosolyognak egy poénomon sem, akárhogy próbálom oldani őket és mellé mindenre két szóval válaszolnak és leráznak. Közben meg mégis ott akarnak lenni velem és mégsem húznak el. Nem értem őket.
2020. júl. 29. 20:13
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések: