Előfordult már veletek, hogy elvették tőletek a barátotokat/barátaitokat?

persze,pont az történt amit leírtál. 2 barátnőm hirtelen nem beszélgettek velem többet,akkor is hogyha írtam nekik,ha elhívtam valahova őket akkor meg csak a vállukat huzzogatták,hogy nekik nem jó,mert valaki mással lesznek és ekkor jöttem rá,hogy kb. lelettem cserélve. az a legrosszabb érzés,hogy amúgy bírtam azt a csajt és jóba is voltam vele aki "elvette" tőlem a barátaim.

igen.

Persze, nem is egyszer...

Na pont ezért kezelem külön a barátaim. Mindegyikkel jóba vagyok, találkozunk kettesben, de egymásról nem is tudnak. Csak így lehet ezt kivédeni.

Igen. Azóta nincsenek barátaim. A párommal élek.

Abszolút nem értem, mi ez. Vannak igazán mély barátságaim. Ezek közül kettőnek is van olyan személy az életében, akiket szinte testvérként szeretnek. Ezt tiszteletben tartom. Attól még mi is jól elvagyunk, számíthatok rájuk, keressük egymást, ez a lényeg. Eszemben sincs versenyezni a másikakkal. Miért fontos "lbm"-nek lenni?

Itt nem hiszem, hogy az a baj, hogy nem te vagy az illető legjobb barátja hanem más. Hanem az, hogy egyszer az voltál. Csak az a bizonyos 3.személy, annyira kitúr téged mellőle, hogy a barátodat, már nem is érdekled. Nincs több közös program, beszélgetés semmi.

Először is szögezzük le - egy másik ember nem a tulajdonom, szabad akarata van, tehát nem lehet tőlem elvenni. Undorító dolog a másik emberre úgy tekinteni, mint egy tárgyra. Igen, voltak olyan barátaim, akik ma már nem a barátaim, mert úgy döntöttek, hogy inkább mással barátkoznak és én már nem fértem bele az életébe. Fájt? Nyilván. Túltettem magam rajta és kerestem már barátokat? Nyilván. A barátaimnak vannak más barátaik is rajtam kívül és ez így van rendjén. Nem vagyok óvodás, hogy kisajátítsak és versenyezzek. Ha valakivel elsodrósunk egymástól, mert már irányba változunk, az az élet része és teljesen természetes.