30 körüli nők.Nektek vannak barátaitok?

Vannak.

Igazából nem tudom, mit értesz "igaz barát" alatt, van pár barátnőm, akikkel jól lehet kávézni, beszélgetni, megosztani a gondjainkat, ennyi nekem elég. Egyik kapcsolat sem túl magasztos egyébként, elvagyunk, kedveljük egymást, ennyi.

Egyikhez sem menekülnék, ha nagy baj érne, arra ott van a férjem és a szüleim.

Bár nekem a 30 még kicsit odébb van, nekem sincsenek barátnőim. Falun persze nehezebb is barátkozni. A legjobb barátnőm felkerült innen városba, azóta tesz rám magasról. Neki már én is csak egy "falusi paraszt" vagyok.

Sokszor tényleg jó lenne valakivel megbeszélni a dolgokat, közös programokra járni.

29 vagyok, 1-2 barátnőm van, illetve ismerősök akikkel néha összejárunk. Kedvelem őket, de őszintén szólva ha nem beszélnénk fél évig, akkor se lenne semmi bajom. Es egy bizonyos szinten túl nem osztok meg velük információkat magamról.

Sokat csalódtam a korábbi barátnőkben, én már csak a páromban és a családomban illetve az ő családjában bízok.

2

33N

Ha 70 évesen szabad hozzászólnom, van.

Egyikük 63 éve a barátnőm, első általános óta, a másik 45 éve, egy volt kolléganőm. A harmadik 25 éve, amikor erre a településre költöztünk.

Mindegyikük minőségi ember és barát. Sok nehézségen segítettük át egymást kölcsönösen, de bizalmasan beszélgetni, vagy kellemesen eltölteni a szabadidőt is tökéletesek.

Szintén 31/n vagyok. Vannak barátaim. Bár nem sok, de ők rendesek, segítünk egymáson, jó embernek tartom őket, ők is bármivel fordulhatnak hozzám. Vannak közös pontok amik összekötnek minket (férjeink gyerekkori barátsága, gyerekeink barátsága, és az azonos ízlésvilág. Nemigen csalódtam még barátban szerencsére. Egy esetben majdnem, de az kiszámítható volt, hogy így fog alakulni, csalódásnak nem nevezném.

Itt gyakorin volt, hogy próbáltunk barátságot kötni, írtunk egymásnak, aztán egyik napról a másikra semmi válasz. Én meg nézek hogy most mit rontottam el. De mindegy is, ilyenek mindig vannak.

Nincsenek, mert egyàltalàn nincs rà igényem. A férjemmel 10 éve vagyunk együtt, jól elbeszélgetünk mindenről, közös programokra jàrunk, az ő tàrsasága nekem tökéletesen elég. Mikor még nem ismertem, és amúgy ha épp nincs itthon, teljesen jól érzem magam egyedül, olvasok, kutyàzok, neten sorozatokat nézek, hobbimmal foglalkozom. Ilyenek.

Én soha nem éreztem jól magam sok ember között. Még ha az csak egy baràti társasàg is. 34/N