Az introvertáltak jobb emberek mint a többiek?

Szerintem ennyire azért nem általánosíthatunk.

Nyilván egy introvertált ember érzékenyebb az átlagnál, és,ha empatikus is, akkor másnak sem akar olyat, ami neki rosszul esik. Viszont attól, mert valaki introvertált, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy kis angyal.

Nekik is nehéz ellenállni a kísértésnek, nekik is vannak indulataik, gyengeségeik, hibáik.

Személyiségfüggő. Ahogy előttem írták, nem fekete-fehér.

Ha valaki introvertált pont nem akar a fősodorban lenni. Attól még a hátad mögött kibeszélhet (pl.információéhség, kapcsoati háló építés, előnyszerzés, ...).

Nem ez a fokmérője. A tettei, másokkal való viselkedése lehet még elítélendő attól, hogy befelé fordulóbb valaki.

De sokan érzékenyebbek, empatikusabbak, talán.

21L

Ez azért sok mindentől függ.

Az emberek beskatulyázhatók úgy, hogy mennyire hatnak rájuk külső ingerek, és - ettől függetlenül - mennyire szeretik jelezni önmaguk belső állapotát kifelé.

Akire kevéssé hat a külvilág, valószeg többet foglalkozik belső világával. Ha kevésszer nyilvánul meg, azt valószeg akkor teszi, amikor tényleg fontos neki, amit közölni akar. Szerintem az a rossz, ha kevés inger informálja, viszont mindenhez van egy szava. Az pedig talán a legegészségesebb, ha sok ingert befogad, és szívesen reagál is rájuk.

Egyébként így is nevezzük őket: vezér (ki-be nyitott), tudós (csak befelé nyitott), művész (csak kifelé), kisegér (egy likban éldegél). Vagy kolerikus, melankolikus, szangvinikus, flegmatikus.

Persze ennyire szabályosan nem lehet embereket egy 2x2-es mátrixba besorolni, ez csak sarkítás.

Nekem pl. volt nagyon kolerikus főnököm, élmény volt vele dolgozni, míg el nem küldték nyugdíjba. A barátság máig fennmaradt. De őbelőle biztos nem lett volna egy Einstein, aki elmélyült kutatásokat végez és világhírű felfedezést tesz. Vannak olyan vezérek, akik felületesen, esetleg közönségesen bánnak emberekkel. Na ők szerintem inkább a szangvinikusak. Sok önjelölt művész is ilyen, de az igazi alkotó Művészek mind-mind nagyon befogadók, erősen érintik őket a külvilág ingerei, tehát valójában inkább kb. melankolikusak, talán kolerikusak is, bár nem vállalatvezetés terén.

Összegezve, szerintem az általad említett jobbemberség akkor igaz, ha valakinél a BE irány legalább olyan erős, mint a KI irány. De majd nálam hozzáértőbbek biztos jobban kifejtik.