Szerintetek lehetséges sajnálaton alapuló barátság?

Egy darabig biztos lehet sajnalni valakit, de evekig nem tarthato fenn ez az allapot...

sajnálaton alapuló kapcsolat létezhet és működhet is azzal nincs baj, és jó is lehet, csak az van hogy más névvel definiálnám. másra hivatott. a barátság kölcsönös, és egyenrangú, adok - veszek mindkét oldalról, a kapcsolatnak más célja van. ha csak az egyik tud lelki támasz lenni, akkor valami anya lánya érzés lehet belőle, vagy mester és tanító... nekem van olyan kapcsolatom, ahol mindig számíthatok rá, és jelen van ha baj van, fordított esetben viszont ő nem hozzám fordul, és ezért inkább - mivel idősebb is mint én -. olyan anyáskodó szeretet. de nálunk ez azért működik, mert az igényeink azonosak egymás iránt. ő pátyolgatni szeret engem, én meg imádom hogy pátyolgat. ő szereti hogy ragaszkodom hozzá, hízeleg neki, én meg szeretem hogy ő nem terhel, mert erősebb felnőttebb nálam. ha tehát mind a két fél "kiélheti a vágyait" és azt a szerepet teljesítheti amire vágyik, akkor jól működhet - csak legfejtebb nem barátság címszó alatt...

szivi! :)