Beépített vaku esetén miért korlátolt az expoziciós idő? Technikailag ezt mi indokolja?

A vakuszinkronidő miatt.

Ha a záridő rövidebb, mint a vaku villanási ideje, akkor a második redőny belelóg a képbe, és egy fekete sávot hagy maga után (attól függően, hogy milyen rövid a záridő).

[link]

A képen látható hatás miatt van blokkolva sok gépen az 1/250-nél rövidebb záridő, mert a képbe lógna a zár. A képen is látszik, hogy 1/1000 esetén nincs is jó kép.

Redőny - a vázban lévő zár része. A kép készítésekor az első redőny felfut, fény éri az érzékelőt. A második redőny a felfutásával elzárja a fény útját. A közöttük lévő idő a záridő.

A szinkronidő az a legkisebb idő, aminél a vaku úgy tud elvillanni, hogy az érzékelő teljes felülete látható, és abban az időben nincs redőny előtte (ez századmásodperceket jelent, 1/125-1/250 közöttit). A határt a vaku teljesítménye adja.

Amikor exponálsz, akkor felfut az első redőny, fény éri az érzékelőt, villan a vaku, majd felfut a második redőny. Ezt mindaddig meg tudod csinálni, amíg el nem éred a szinkronidőt. Nagy záridőnél nincs semmi hatás, mert van elég ideje a vakunak fényt kiadni. Viszont ha túl kicsi záridő, akkor a redőny már akkor elkezd felfutni, amikor a vaku villanna, így az érzékelőt takarásban tartva fekete sávot hagy maga után. Ezért tiltják egyes gépek a vakuszinkronnál rövidebb záridőt, mert a kép egyes részei sötétek lesznek (van olyan gép, amivel felülbírálható, de akkor ilyen hatást kapsz:

[link]

A felső képen a szinkronidőn belül vagy, így teljes a kép. Középen a szinkronidőn túl, így a fekete sáv a felfutó redőny. Az alsó képen még kisebb a záridő, így még gyorsabban fut a redőny, és több részt takar le.