Mennyi ideig bírja egy Samsung telefon?

"Azok a tesztprogramok rendszerszinten mérnek és nem a nyers hardvert."

Mert mikor a telefont használod, azt rendszerszinten használod vagy csak a nyers hardvert? Teljesen adekvát képet ad a nyers teljesítményről a benchmark.

"Két hasonló órajelű arm processzor között a valóságban nem lehet ekkora különbség ha mind a kettő ki van hajtva hanem csak elenyésző különbségek"

IPC mond valamit? Apple processzormagjai jóval nagyobbak, mint a konkurenciáé, mert ők az egyszálas teljesítményt (~IPC x órajel) tartják fontosnak, és annak elérése ezzel jár. Ebből 4-et felpakolni egyrészt megdrágítaná a gyártást, másrészt TDP-t is jócskán megnövelné, a "kevesebb, de gyengébb" megközelítésnek pedig ára van.

"...és a multicore a lényeg nem a single core. "

Ez ostobaság. Minden alkalmazás profitál abból, ha egy processzor egymagos teljesítményét (előző generációhoz képest) megnövelik, míg ha a magok számát növelik (és így a nyers többmagos teljesítményt is), abból csak azok, amelyeket többszálas végrehajtásra optimalizáltak - és ezek sem lineárisan skálázódnak. Sok probléma nem vagy nem hatékonyan párhuzamosítható, illetve nincs értelme, ezért elég ritkán vesződnek vele. Honlapokon Javascript végrehajtás például jellemzően egyszálas (újabb oldalak már használnak WebWorkereket pl Angularon keresztül).

Nem véletlen, hogy Snapi 820-ban is inkább kevesebb, de erősebb magot próbáltak használni, és nem a Mediatek 10 magos irányát követték...

Abban egyetértünk, hogy inkább jobb akkus üzemidő kéne.

"abba ne menjünk bele hogy míg az apple egy kis sz@r natív hd kijelző futtat, addig az S7 2k-t de ez csak részletkérdés"

Tényleg ne menjünk bele, mert miután a grafikus felületet mindkét rendszeren hardveresen gyorsított, ezért felbontás csak a megjelenítés sebességébe számít bele, általános számításba nem. De elég megnézni egy adott generációba tartozó 4.7 és 5.5 iPhone tesztet, processzortesztekben nüansznyi a különbség, pedig utóbbi több mint 3x akkora felbontást pumpál ki magából.

Mielőtt elkezdenéd gyártani a visszavágó válaszokat azért csak olvasd végig.

"Mert mikor a telefont használod, azt rendszerszinten használod vagy csak a nyers hardvert? Teljesen adekvát képet ad a nyers teljesítményről a benchmark."

Ez oké és nagyjából ezt mondtam én is, köszönöm. Erre írtam, hogy lehet optimalizálni direkt a tesztekre (is) a hardver és szoftver alkotta rendszert és az sem elhanyagolható probléma hogy két ennyire eltérő rendszert értelmetlen összehasonlítani külön a két rendszerre írt különböző teszt verziókkal. Bár most én is két példányt az említett telefonokból lemértem mert van erre lehetőségem és egészen más számok jöttek ki mint amiket mutogatnak a youtyúkon vagy a geekblogokban.

Hogy szemléltessem a problémát PC-re is van geekbench és ott 1 i7-es mag 5000 pont kürüli pontszámot kap. Egy PC nem telefon de mégis lenne értelme ezt összehasonlítani a szóban forgó két telefon egymagos teljesítményével vagy egy ipadéval vagy egy macbookéval?

"IPC mond valamit? Apple processzormagjai jóval nagyobbak, mint a konkurenciáé, mert ők az egyszálas teljesítményt (~IPC x órajel) tartják fontosnak, és annak elérése ezzel jár. Ebből 4-et felpakolni egyrészt megdrágítaná a gyártást, másrészt TDP-t is jócskán megnövelné, a "kevesebb, de gyengébb" megközelítésnek pedig ára van. "

Mindenki tudja az alapfogalmakat merthogy tanították (már akinek). Az Apple A10 multithreading-el míg pl egy exynos chip nem. Ez azt jelenti hogy az exynos minden magja egy külön szál (valahogy e megoldás mellett mégis tartható a jó üzemi marzs és a TDP is ezt kapd ki... ebben lehet szerepe annak is hogy egy exynos chip 14 nm-es). De az A10 egy magja is lényegében kettő egyben (vagyis ha csak az egyik szálat néznénk akkor kb olyan eredmény jönne ki mint egy exynos magban így miről is beszélsz?). S ezt nem én mondom hanem az Apple nyilatkozta több helyen. Ami a tesztekben jól mutat de mégis a többmagos összteljesítmény a lényeg.

A nem direkt többszálasra megírt szoftvereken is gyorsít a több mag. Belemehetünk a szoftverek és az operációs rendszerek működésébe is ha gondolod. Egyszóval az összteljesítmény a lényeg. Az autódon se egy hengernek adják meg a lóerejét hanem az összesnek együttvéve.

""abba ne menjünk bele hogy míg az apple egy kis sz@r natív hd kijelző futtat, addig az S7 2k-t de ez csak részletkérdés"

Tényleg ne menjünk bele, mert miután a grafikus felületet mindkét rendszeren hardveresen gyorsított, ezért felbontás csak a megjelenítés sebességébe számít bele, általános számításba nem. De elég megnézni egy adott generációba tartozó 4.7 és 5.5 iPhone tesztet, processzortesztekben nüansznyi a különbség, pedig utóbbi több mint 3x akkora felbontást pumpál ki magából."

A képernyőn megjelenő grafikák és ábrák létrehozásában, kiszámításában és megjelenítésében részt vesz A-Z-ig majdnem minden hardverelem és nem kizárólag csak a grafikus gyorsító. A processzortesztek legalábbis amit a youtubos vagy tech újságírós mórickák szoktak futtatgatni hogy a különböző márkák agyatlan rajongói méregethessék a farkukat nem azt a grafikus teljesítményt mérik amire te vagy az első összehasonlító mondatot író gondolt ezért már itt semmi értelme nincs a felvetésnek.

Nekem mi a bajom az egésszel egyébként? Engem mindegyik ilyen fan móricka irritál legyen az samsung vagy apple fan móricka (lásd 46%-os fan mórickát).

Azt mondom hogy egy adott korban egy adott technológiai fejlettség mellett nem fog elhúzni egyik gyártó sem a másik mellett (mindkét telefont tökéletesen egy súlycsoportnak tartom az iphone7-et és az S7-et is) legfeljebb zsonglőrködik a számokkal és mindenféle forradalmi előrelépésnek beállított szarságokkal akarják rávenni a rajongókat hogy az X7 telefonját az új X8 telefonra cserélje.

De persze amíg már azon is besértődik egy fan móricka ha én segíteni akarok egy kérdezőnek például abban hogy jövőre már féláron megveheti az áhított telefonját és valamelyik másik válaszoló fan móricka meg sértetten visszavág hogy de nem is igaz mert még mindig csilió forintba kerül az ő 1 éves telefonja (ami gazdasági törvényszerűségeknek mond ellent) addig a gyártók is el tudják az ilyeneknek adni a sok új szart.

Nem vagyok a pártján ennek a tempónak de hát kell a profit ahhoz meg a fanok. Példaként ezért írtam hogy még egy ezeréves Note 1 is el tudja látni tökéletesen a funkcióját (mert ez a kérdés samsung telefonokra vonatkozik és nem is értem hogy jön ide az apple). Nem látom értelmét minek kell 1-2 évente telefont cserélni.

"Erre írtam, hogy lehet optimalizálni direkt a tesztekre (is) a hardver és szoftver alkotta rendszert"

Szokták is, aztán ha kijön egy új verzió (mint pl most GB4), akkor jön a vádaskodás, hogy biztos X termékre optimalizálták (már a benchmarkot), mert annál nem vagy alig csökken a teljesítmény, míg Y terméknél meg igen. ARM referencia designjai pl nem szenvedtek el akkora pontszám csökkenést GB3->4 átálláskor, mint a Qualcomm Kyro-ja, ami legalábbis felvet kérdéseket utóbbi fejlesztési prioritásaival kapcsolatban.

"Egy PC nem telefon de mégis lenne értelme ezt összehasonlítani a szóban forgó két telefon egymagos teljesítményével vagy egy ipadéval vagy egy macbookéval?"

Ha az ember tisztában van vele, hogy mit mér, akkor igen. Geekbench pl tesztel AES256-tal, ami A7-től kezdve hardveresen támogatott Apple SoC-kben, így pusztán összpontszám összehasonlítása megtévesztő lehet általános feladatok esetén. De az egyes részpontok összevetése érdekes lehet...

"Az Apple A10 multithreading-el míg pl egy exynos chip nem."

Gondolom SMT-re gondolsz (mint pl i7-ben HyperThreading). Ilyet Apple még nem implementált, nem tudom, honnan származik ezirányú értesülésed.

"Ez azt jelenti hogy az exynos minden magja egy külön szál (valahogy e megoldás mellett mégis tartható a jó üzemi marzs és a TDP is ezt kapd ki... "

Még egyszer leírhatnám, amit már megtettem, de felesleges lenne. Apple egy magja bonyolultabb (=több tranzisztorból áll), ergo nagyobb SoC-t eredményezne a többiekénél, ha ugyanannyi magot ráraknának. TDP-je már most (2+2 maggal) annyi, mint egy 4+4 magos Exynosé. Nagyon hamar throttlingolás lenne a vége, ha a 4 teljesítményorientált mag beindulna, az meg feleslegessé tenné az egészet.

A9-et tavaly Apple felesben 14 nanos Samsung és 16 nanos TSMC gyártósorokon gyártatta, utóbbi bizonyult megfelelőbbnek (jobb üzemidőt értek el tesztek során, kevésbé melegedett), ezért A10-et már csak utóbbin gyártják.

"A nem direkt többszálasra megírt szoftvereken is gyorsít a több mag. "

2 mag felett elhanyagolható mértékben, ha csak egy ilyen task fut. Márpedig mobilon jellemzően nem fut a háttérben processzort komolyan használó feladat (akku üzemidőnek lehetne örülni), iOS-en pedig nem is nagyon tud. De ha tudsz, linkelj olyan egy szálas benchmarkot, ami ugyanolyan, de több magos processzoron lefuttatva hibaszázalékon felüli eredménynövekedést produkál.

"A képernyőn megjelenő grafikák és ábrák létrehozásában, kiszámításában és megjelenítésében részt vesz A-Z-ig majdnem minden hardverelem és nem kizárólag csak a grafikus gyorsító."

Ez igaz, csak éppen a felbontás növelésével a GPU terhelése növekszik kb lineárisan, többié kvázi stagnál (nagyobb felbontású erőforrások nyilván több memóriát is igényelnek, már ha vannak). És ezt a CPU benchmarkokon tökéltesen le is lehet mérni.

"Azt mondom hogy egy adott korban egy adott technológiai fejlettség mellett nem fog elhúzni egyik gyártó sem a másik mellett"

Alapvetően igazad van, mindketten hasonló gyártástechnológiát használnak, ebből következően hasonló tranzisztorszámot tudnak ugyanakkora fogyasztás (és hőtermelés) mellett hozni. És itt jön a képbe az, hogy ki mire helyezi a hangsúlyt: Samsung több magot, Apple nagyobb egyszálas teljesítményt hoz ki a dologból. GPU már más kérdés, mivel csúcs Samsungnál nagyobb felbontást kell meghajtani, ezért ha egy grafika intenzív szoftver (=játék) ragaszkodna a natív felbontáshoz (nem szoktak, úgysem látja a felhasználó a különbséget, ha pl 1080p van felskálázva...), hátrányba kerülne...

"Nem vagyok a pártján ennek a tempónak de hát kell a profit ahhoz meg a fanok."

Én nem bánom, hogy évente frissítenek a gyártók, úgy vagyok vele, hogy majd akkor cserélek, ha a mostani telefont kevésnek érzem (már 3 éves), elromlik vagy ne adj' Isten valami olyan újdonsággal állnak elő (pl megsokszorozott üzemidő), amit vonzónak találok. Ha valaki évente úgy érzi, hogy cserélnie kell, lelke rajta, de én biztosan nem fogok utánuk menni.

1. Nem a benchmark programra gondoltam az optimalizálás miatt. Adhatnak ki új benchmarkot de a teszt metódusok ugyanazok maradnak.

2. Ok. De mégsem a részpontszámokat szokták összehasonlítani hírekben a geekek de én azon a véleményen vagyok hogy még azok sem mérvadóak különböző rendszerek esetén.

3. Pl. már szalagcímként is sok helyen így reklámozták hogy "The Apple iPhone 7 And A10 Processor To Focus On 10nm And Multi-Threading" és nagyon ment az ezzel kapcsolatos marketing. Ez náluk most az aktuális újítás ami nem baj csak a kommunikációjuk volt félrevezető - de marketing szempontból viszont jó nekik és be is jött.

4. Jó de elvileg a 14nm-en kellene kevésbé melegednie és kevesebbet fogyasztania. Egyébként valaki megjósolta hogy 15nm már eléggé a határ a hagyományos technlógiás chipgyártásnál de lehet hogy rosszul emlékszek. Talán emiatt vannak gondok. De az igazi miérteket és azt hogy valójában mit művelnek azt csak a rajta dolgozó mérnökök tudják és a tech blogok is inkább csak spekulálnak.

A másik hogy honnan tudjuk hogy egy idő után nem throttlingolnak ezek a csuda cpu-k (az A10 is és az exynos és a qualcomm és a többi másik)? Én nem teszteltem erre egyik telefont sem de eddig nem throttlingoló mobil eszközzel még nem találkoztam. Melegednek az biztos és mindegyik. Az S6-nál már ez akkora probléma volt hogy a vr headsetben izzadtak a felhasználók és muszáj volt az s7-be heatpipe-ot tenni. Plusz a csilivilli üveg hátlap se tolerálta volna jól a hirtelen hőmérséklet változásokat repedés nélkül.

5. Szoftvereket készítek több platformra és ebből a szemszögből nézem. Még az "egy szálas" szoftverben is szükség van párhuzamos műveletek végrehajtására - például az események kezelésénél - és látszik is a processzorterhelést monitorozva hogy bedolgozik a többi mag is - nem csak 1. Persze itt nem farting appokról van szó hanem üzletiekről legyen az gyártási termelés monitorozás vagy más.

Gyanítom hogy az apple hardveresen megoldotta a párhuzamosítást egy "elvi" magon belül ami jól működik amíg vannak párhuzamosítható utasítások és legfeljebb ha nem akkor vár egy vagy két órajelet a másik végrehajtó egység - amely elv már régóta jól működik a CISC cpukban.

6. Itt megint csak a benchmarkokkal van a problémám. Amik leginkább kihasználják a telefonok képességeit azok maguk a rendes játékok és azok tökéletesen játszhatók mindegyik ilyen telefonon. Az egyre nagyobb teljesítményt már leginkább ezek érdekében rakják bele a telefonokba. Ezt nem terelésből írom hanem így gondolom. Az androidnál szoktak előfordulni teljesítménybeli problémák de az már az operációs rendszerből adódik és annak rossz alapbeállításaiból. Ha a user nem lövi ki a háttérben futó felesleges programokat akkor a kis játéka szaggatni fog.

Tökéletes lenne már a fullhd felbontás is amit az iphone7+ tud és a samsung s7-ben is csak a vr miatt van nagy felbontás és nem azért hogy csak azért is valamiben jobbak legyenek. Ezt csak azért írom mert aki először felhozta a nagy felbontást az előnyként írta le de itt inkább speciális célja van ennek.

7. Igen a körtét kár az almával hasonlítgatni. Szerintem vegye mindenki azt amelyik tetszik neki. Csak ne note7-et akarjon :)

8. Ez a tempó nálam elvekbe ütközik de ugye ki figyel 7+ milliárd emberből egy jelentéktelenre vagy a többi néhány környezetvédőre?

1. Tudom, hogy nem arra gondoltál. De ilyen vádak is felmerülnek, ha azt látja valaki, hogy SD820-as (Kryo magos) gépe új verzióval kevesebb pontot kap, mint pl az nVidia Denver vagy az ARM Cortex-A72 referencia designját használók.

A jó benchmarkok valós használati eseteket modelleznek, mint pl AES titkosítás (ma már mindegyik rendszeren titkosítva van a fájlrendszer), LZMA algoritmus, SQLite. Akkor van gond, ha valaki HW fejlesztés során úgy priorizál, hogy az a főbb benchmarkok terén jól szerepeljen, más területen mért teljesítmény kárára. Aztán, ha kijön egy új verzió, ami azokat is teszteli, jön a meglepetés...

OS optimalizáció is elő szokott fordulni, bár ezen eddig tudtommal csak Sony-t és Samsungot kapták rajta. Ezek a telefonok ha érzékelték, hogy benchmarkot futtat a felhasználó, ennek megfelelően állították be a CPU governort (->throttlingot kitolták), lelőtték a háttértaskokat, tehát teljesen más képet mutatott, mintha a felhasználó egy akármilyen alkalmazást futtatott volna.

2. Szerintem pedig mérvadóak. Ha azt látod, hogy A telefonon X OS-sel gyorsabb az SQLite és a tömörítés, AES titkosítás, mint B telefonon Y OS-sel, akkor ha a te általad fejlesztett alkalmazás is ezeket az eredményeket fogja produkálni. Legtöbb benchmark ráadásul natív kódot használ, így az Android Dalvik/ART sincs hatással rá (teljesítménykritikus részeket NDK-ban fejlesztenek úgyis). Persze így is beleszól az ütemező (amit big.LITTLE használata miatt nem triviális implementálni), de ez mindegyik alkalmazásra ugyanúgy hatással van, ergo reális képest fest arról, hogy fog teljesíteni egy átlagos app.

3. Nem Fudzilla, TheInquirer és WCCFTech és hasonló informatikai bulvár oldalakról kéne tájékozódni. Ezeken jöttek le hasonló hírek. Most rákerestem, s ez konkrétan az utóbbin szerepelt: eszerint A10-nek 6 magosnak kéne lennie, és az Intel még el sem készült 10 nanos gyártástechnológiáját használja. Ezzel szemben TSMC gyártja 16 nanon, és lényegében az A9-ben megtalálható Twister magokat használja magasabb órajelen (+ mivel így már rosszul skálázódik a fogyasztás alacsony órajelen, kapott 2 low power magot, amelyek azonban nem tudnak a HP magokkal egyszerre üzemelni).

4. Régóta nem ilyen egyszerű, hogy kevesebb nm=jobb (már különböző fab-okat összehasonlítva). Nem követem szorosan a gyártástechnológiai változásokat (ezért konkrét okokat nem fogok írni), de egy Intel-féle 14nm-nek tipikusan jobb teljesítményt nyújt alacsonyabb fogyasztás mellett, mint egy hasonló csíkszélességű GloFo/Samsung. Manapság a csíkszélesség jobbára marketinges kifejezéssé degradálódott, mert többváltozós (FinFET tranzisztorok, High-K, SOI) az eredmény.

Throttlingolás pedig jóformán mindegyik telefonnál jelen van. Egy mobil eszközön a terhelés tipikusan burstös: megnyitsz egy weboldalt (renderelés, JS), elindítasz az appot, végrehajtasz adatbázisban lekérdezéseket, telepítesz egy alkalmazást, új képernyő megjelenésekor kiszámíttatod az adott oldal layotját - ezek olyan dolgok, ahol jól jön a teljesítmény, de nem tartanak sokáig, így van ideje visszahülni az eszköznek. Két esetben van probléma: ha valaki játszani kezd, vagy folyamatosan, hosszabb ideig benchmarkokat futtat. Ekkor előbb-utóbb mindegyik eszöz elkezd throttlingolni, mert más eszköz nem áll rendelkezésre a hőmérséklet szabályozására egy passzív hűtésű eszközben. Ugyanakkor, ha nagyobb fogyasztású SoC kerül bele, akkor ez hamarabb következik be, és visszahülés is lassabban megy végbe - effektíve csökkentve a teljesítményt.

5. Ha te is alkalmazásfejlesztéssel foglalkozol, akkor tudod, hogy háttérszálon történő végrehajtásnak legtöbbször annyi szerepe van, hogy ne a GUI szálat terheld, így folyamatosak maradhassanak az animációk, azonnal reagáljon a felhasználó interakcióira, a tényleges munkavégzés egy szálon fog történni. Ha CPU monitort nézel, ütemező miatt persze, hogy azt látod, hogy nem csak 1 CPU van terhelve, de olyat, hogy mind a 4 mag 100%-ig lenne egyszerre terhelve (még egyszer, 1 szálon számítást végző app esetén), aligha látsz.

Ha már GUI szál: vannak feladatok, amelyeket jellegéből adódóan (mert UI komponensekkel kell akár közvetlenül, akár data bindingen keresztül interakcióba lépned) csak itt tudsz elvégezni. Ezek meggyorsításánál is csak az egyszálú teljesítmény megnövelése jöhet szóba.

Arra gondolsz, hogy szuperskalár lenne az A10? Jó ideje (Cortex-A8, ilyen volt pl már első Samsung Galaxy S-ben és iPhone 3GS-ben is) ilyenek az ARM-os CPU-k. Szép utat tettek meg a régi ARM11 magok óta, register renaming, out-of-order végrehajtás, miegymás megtalálható egy modern ARM magban, ami régen csak a "komoly" CPU-k jellemzője volt. Szuperskalárra visszatérve, legszélesebb mobilos architektúrának manapság az Apple A9/10 tekinthető. Pont ezért erős IPC-ben, és pont ezért nagyobb egy Apple mag, mint a többi. De ennek közvetlenül semmi köze a többszálúsághoz, más kérdés, hogy hatékonyabb kihasználás miatt érdemes lehet SMT-t implementálni (mint ahogy tette Intel a HyperThreading-gel Core CPU-k esetén), kérdés, ez mikor fog Apple-nél megjelenni.

6. Mit írtam? Csak GPU-intenzív (egészen pontosan: grafika-intenzív) feladatok esetén számít a telefon felbontása (ilyen a játék), máshol nem. Mert az szokott lenni az ultimate érv a fanok részéről, hogy nem "fair", hogy iPhone 750p-s kijelzőt használ, míg egy csúcs Androidos full HD-s/2k-t (valahogy itt sosem a plus-t nézik, ami ugyanakkora pontotokat ér el mint a nem plus, és 1242x2208-ban renderel (bizony, ez magasabb, mint a full HD, ezt méretezi át később a fizikai felbontásra)), és hogy ezért ér el rosszabb eredményt a droidos csoda valamelyik összevetésben. Pedig nem erről van szó, hisz HW gyorsított a grafikus felület, CPU-nak nem jelent többletterhelést, ha 4x annyi pixel-lel zsonglőrködik a GPU. Egyetlen egy esetben hoz mérhető különbséget a magasabb felbontás, és az az általad is említett játékok (meg 3D-s benchmarkok, mint pl GFXBench). Csakhogy, komoly játékok sosem natív felbontásban renderelnek, mert úgysem látja a user a különbséget magas PPI miatt, ellenben azt, hogy folyamatosabban fut, vagy részletesebb modelleket/textúrákat/szebb effekteket tud megjeleníteni, igen.

8. szerintem annyira nem rossz a helyzet. Egy csúcskategóriás telefon több évig is jó - inkább ilyet vegyen a felhasználó, mint egy belépőszintűt (vagy kínából egy olcsó kacatot), amit majd egy-két év után eldobhat mert vagy tönkremegy (már a kínai noname), vagy megunja a teljesítményproblémákat. És ha valaki a csúcskategóriás telefonját le akarja cserélni (mert megunta, vagy mindig a legújabbat akarja használni), akkor azt el fogja tudni adni - lehet pont olyannak, ami másképp egy noname kínai eszközt vett volna, ami ki tudja, meddig üzemel normálisan, és mikor kerül a szemétbe.

Tisztelt előző megpróbálok tömöríteni. Elnézést ha sok lesz.

A csalásokkal kapcsolatban most visszaírtad érvtükrözésként ugyanazt amit én csak te a samsungra és az lg-re.

Ez nem zavar - és nekem nincs ellene kifogásom mert véleményem szerint mindegyik cég ott csal ahol tud - csak csodálkoznék ha a szedett-vetett androidon ezek a cheat funkciók egyáltalán működnének. Mert ezek pont az android gyengeségei és ezek miatt erőforrás zabáló és problémás a rendszer amin talán javítani fognak egyszer (a hírek szerint az android 7-ben már van ebben előrelépés de azért még megnézném én is).

Mint említettem mindkét telefonon (s7 és ip7) én is lefuttattam az ominózus tesztet (gb4) és az androidon második fordulóként nekem kellett leállítanom az alkalmazásokat és így a hivatalos tesztnél jobb értékeket kaptam az s7-en (igaz az iphone-on is jobb eredmények jöttek mint a cikkesek). Az eredeti pontszámokhoz képest is 400-500 ponttal máris több lett a teszt eredmény egy s7-esen és még többet is össze lehetne hozni ha az androidnak nem lennének gyerekbetegségei és jobb rendszerbeállításokkal.

Még az sem használ androidon ha a fejlesztői beállításoknál korlátozásokat állítok be mert még ezt sem kezeli jól az android 6 (a hivatalos és nem egy főzött "rom").

Ezen szoftveres hibák miatt van hogy 1-2 év használat után már panaszkodnak az androidot futtató felhasználók hogy a telefonjuk belassult és hogy az akku is gyorsabban merül. De emiatt jól is orvosolhatók ezek a problémák szoftveresen. Csak hát sok androidos felhasználó fogja magát és elkezd siránkozni és megy venni egy újabbat vagy egy másik telefont. Ahelyett hogy átnézetné.

Az már az én kis saját összeesküvés elméletem hogy hiába adnak ki egy teszt programból új verziót ha megvásárolható a fejlesztője. Lehet hogy van ilyen lehet hogy nem.

Az is lehet hogy mindkettő gyártó csal a maga módján több kevesebb sikerrel de gyanítom itt is elvérzik az android operációs rendszer.

Az rendben hogy ha például elvégeztetünk mind a két telefonon és még bármilyen más eszközökön egy hosszú számítást amit egyszerre indítunk el akkor mérhető rendszertől függetlenül hogy melyik mikor végez vele. De a különböző szoftveres rendszerek és azok problémái miatt nem fogod tudni mire képes a nyers hardver hiába van akár natív utasításokra lefordítva.

Pont ez az apple fanok vesszőparipája hogy az apple operációs rendszere hatékonyabb és összeszedettebb mint az android. Ez így van és jelen pillanatban ezzel nincs mit tenni.

A hardverekről én is azt tudom és feltehetőleg te is csak azt tudod amit leírnak a hírekben ami nagyrészt spekuláció de legalábbis biztosan mindenhol szűkszavú. Az nem céljuk a gyártóknak hogy a konkurenciával bármit is önként megosszanak a nyilvánosságon keresztül (pl az A10 fusion chip belsejéről közzé tettek egy fotót de én nem vagyok abban biztos hogy valóban az van rajta és másoknak is elég gyanús). Nem tudjuk melyik hír fedi teljesen a valóságot (pl. a wikipedia cikkek is olyan forrásból táplálkoznak amiket leszóltál - lehet hogy jogosan - én nem ítélem meg). Az ilyen információkat is a marketing részlegek osztják meg. Én a tapasztaltakra hagyatkozok. Ezért írtam a fejlesztéssel kapcsolatban megesett tapasztalataimról és hogy lesznek az 1 threades szoftverek a gyakorlatban több threadesek (amikor direkt új thread-et hozunk létre az megint más) és nem kifejezetten a grafikai megjelenítésre céloztam.

A grafikai megjelenítésben is nagy szerepe van a szoftvereknek. Pl a játékok esetén nagyon változó mert attól is függ hogy alkalmaz-e downsampling-et ahogy írtad (de ez nem csak az apple telefonokon működik) és hogy milyen API-t használ. Opengl-t vagy a grafikus hardverhez alacsonyabb szintű hozzáférést biztosítót mint a metal (ami nagy szoftveres előny az apple-nél és esetenként akár hússzor nagyobb teljesítmény hozható ki vele mint az opengl-el).

Látható hogy nagyon-nagyon függ a szoftveres tényezőktől hogy milyen eredményeket kapunk azokban a tesztekben és ezért nem tartom fairnek az összehasonlítást.

Semmiféle érvtükrözés nem volt, az általam említett csalási esetek korábban történtek (de megtörténtek), lelepleződés után a gyártók visszavonulót fújtak, elvileg ma már ők sem csinálják. (Úgy látszik, rosszul rémlett, hogy Sony is érintett volt, így mea culpa): [link]

Mivel pl GB4 NDK-ban fejlesztett alkalmazás, emiatt Android legerőforrásigényesebb részei (virtuális gép, illetve külön kiemelve: GC) kikerülnek a képből, jóformán egy Linux-szá változik a rendszer. Ennél "közelebb" semmilyen platformon nem lehet kerülni a hardverhez.

Ennek ellenére, nyilván igazad van abban, hogy a teljes rendszer teljesítményét méri egy benchmark, de ahogy első válaszomban is írtam, pont ez a lényege a dolognak, hogy meghatározd, hogyan futnak a szoftverek adott készüléken. Nem közvetlenül a hardveren, mert az appok is az OS-en futnak. Ezzel együtt, a körülbelüli 2x szorzót (mert kb ennyi van single-thread benchmarkokban) nem a SW overhead okozza - mint írtam, itt lényegében Linuxról van szó, Dalvik/ART nem játszik szerepet. Egész egyszerűen ez az eredménye annak, ha egy processzort az egy szálas teljesítményre gyúrják ki.

És ez nem csak egy benchmarkban jön ki, hanem az összesben.

Ha egy gyártó közzétesz egy felvételt a CPU felépítéséről, az majdnem mindig módosított. Ugyanakkor A10-ről (legalábbis legjobb tudomásom szerint ők nem adtak ki képet) nem ők tették közzé, hanem a Chipworks készített - fogtak egy iPhone-t, szétszedték, lemaratták a tokozást a chipről, majd egy speciális kamerával felvételt készítettek róla. Ezt követően jön a találgatás, hogy mit is látnak pontosan - cache-t pl tökéletesen tudni jellegzetes mintázata miatt, de számításért felelős komponenseknél már mehet az ötletelés, hogy mi is az pontosan. A10-re most ránéztem, kezdeti tippekhez képest pl két kisebb magot most a nagyobb magok mellé tennék - igazságot csak az Apple tudhatja.

"hogy lesznek az 1 threades szoftverek a gyakorlatban több threadesek"

Minden értelmes fejlesztő által írt alkalmazás több szálat használ, hogy ne fagyjon be a GUI amíg fájlművelet vagy hálózati kommunikáció zajlik, vagy akár csak egy nagyobb adatbázis lekérdezés. De ezek a műveletek önmagukban az esetek 99.99%-ban nincsenek több szálra bontva, és ezért a végrehajtása nem fog gyorsulni egy sokmagos eszközön. Nyilván egy nem CPU-bound feladat esetén (mint a hálózati kommunikáció) ez még teoretikus szinten sem merül fel, de máshol is csak a legritkább esetben adja magát. Mert több ideig tart implementálni. Mert nem skálázódik végrehajtóegységek számával lineárisan többek között szinkronizáció miatt. Mert több memóriát használ. Mert kontextusfüggő, hogy mi számít hatékonynak.

Nem véletlen az (más vizekre evezve), hogy bár egy AMD FX-8350 elméleti nyers teljesítményben 4 moduljának/8 magjának köszönhetően lenyom egy i5-6600K-t, mégis felhasználók igen kis százaléka számára bizonyul a gyakorlatban is gyorsabbnak - mindezt egy olyan környezetben, ahol jóval több professzionális - így párhuzamosított végrehajtásra jobban felkészített - alkalmazás található. Megintcsak, kevés, de erős mag vs több gyengébb.

Grafikai megjelenítés szerintem már alaposan túl lett ragozva. Rendszerteljesítményre kevés befolyása van a felbontásnak, legyen szó akár Androidról, akár iOS-ről. Erről volt szó, és nem a szoftveres rétegről. Természetes, hogy egy alacsonyszintű API-val jobb teljesítményt lehet elérni (már ha értő kezekben van), ahogy az is, hogy homogénebb hardverre könnyebb optimalizálni. De nem ez volt a kérdés, hanem hogy a felbontás önmagában mennyire fogja vissza a csúcs Androidos készülékek általános teljesítményét. Ahogy nézem, van (volt?) egy beállítás Note7-en, amivel 720p-re vissza lehet skálázni a felbontását - érdekes megnézni, hogy 720p-ben is pont annyit hoz, mint QHD-n egy processzort terhelő benchmark.

Downsamplinget pedig kifejezetten androidos készülékek kapcsán írtam, mint példát arra, hogy játékoknál sem számít annyit a nagy felbontás, mint hiszik sokan, mert úgyis alacsonyabb felbontásban renderelnek, hogy értelmes sebességet érjenek el. User úgysem látja az alacsonyabb felbontás, maximum VR tartalomban - nem véletlen, hogy azok meg messze nincsenek olyan szépek, mint pl egy Modern Combat. (Nyilván, második nézőpont sem segít a helyzeten.)