Mi a különbség egy benzinüzemű mondjuk 3kVA teljesítmény előállítására képes aggregátor által előállított áram és egy akár 12 akár 24V-ról meghajtott mondjuk 3000/6000W teljesítményű inverter által előállított áram között?

1 Joule = 1N x 1m azaz 1 N erő 1 méternyi elmozdulás során. Kerekítve (1% eltérés) 1 kg tömeg 1 méter magasra emelése 10 Joule.

1 Joule még 1W x 1s azaz 1Ws.

Ebből lehet kiindulni.

Vegyük a 3 kW teljesítményű aggregátorodat, hogy mivel lehetne kiváltani. (egyelőre ne számoljunk az inverter, vagy a mechanikus átalakítás veszteségeivel)

Vegyük az egy óra alatt leadott energiamennyiséget: 3 kWh

1 kWh = 3 600 000 Ws, 3 kWh = 10 800 000 Ws

Azaz 1 800 000 kg 1 méter magasra emelve. Másképpen 1800 tonna.

És itt lehet változtatni a szorzatban a tömeg és a magasság arányát:

18 tonna 100 méter magasra emelve. Ez megfelel 3 kWh-nak. 6 db 1 tonnás betontömbbel sehogy sem adja ki a matek a Gigawattóráidat.

6 tonna felemelése vagy leeresztése 100 méter magasság esetén csak 0,5 kWh.

Ha kis fogyasztó vagy, akkor mondjuk napi 6 kWh áramfogyasztás betárolásához 36 tonnát kéne emelgetni 100 méter magasra. Ha a mechanika (áttétel surlódása) veszteségeit, és a generátor veszteségeit is hozzáadod, jó lesz az 50 tonnának is.

Egy olyan épület, szerkezet, ami erre képes (egy napi áramfogyasztásodról beszélünk) megépítése többe kerülne, mint az egész életedben szabadpiaci áron elfogyasztott energia összköltsége.

Szóval az elképzelésed kuka, nem adja ki a matek.

Kevered a mértékegységet: 1J=1W írod. NEM, 1Ws, azaz 1 watt 1 másodpercig.

Az hogy 1 kg 1 méter magasra emelése 10J az oké, de ezt írtam én is.

40.000J=40.000W >>> 400kg x 10m-re emelése=40.000J=40.000W ???

Igen, 40.000 Ws 40 kW 1 másodpercig, 4 kW 10 másodpercig, 400W 100 másodpercig, 40W 1000 másodpercig, azaz 11,1W 3600 másodpercig, 1 óráig.

Azaz egy nagy nulla, használhatóság szempontjából.

Az energiamegmaradás törvényén nem fogsz rést találni, hanem a törvény fog rést találni az elméleteden. Az a baj az elméletekkel, hogy a helyzeti, mozgási, elektromos, stb energiákat addig alakítják oda-vissza bonyolult elképzelt szerkezetekkel az örökmozgó-feltalálók, hogy a rés az, hogy már nem képesek egyben átlátni az egészet, és így vélelmeznek "ingyen, a semmiből" nyerhető energiát.

A cikket megnéztem, hát... vicces. Nem csoda hogy nem lett belőle semmi. 6 daru rakod fel-le 35 tonnás betontömböket. És ezres nagyságrendű betontömbből legózik a 6 daru maga köré egy tornyot a tömbökből. Szélterhelés? Stabilitás? Daruk karbantartása? 35 ezer tonna beton ára? A daruk ára? A vége az, mint az akkus kalkulációnál, nagyon drága egy kWh betárolása. Mire megtérülne, már le is amortizálódott, lehet felújítani az egészet.

Mondjuk azt megnézném, hogy egy közepes, 30-40 km/h sebességű szélben a daru a 100 méteres kábel végén lengedező 35 tonnás tömböt pontosan a helyére teszi, vagy 6 lengedező betontömb eredő oldalirányú vektora nem dönti le az egész darut úgy ahogy van.

Az az elképzelésed, ami 4000W-ot termel, 2200W befektetéssel, az biztos kuka! Ilyen nem lehetséges. Energiatárolásban gondolkodsz mint nagynehezen kiderült. A nyáron termelt energiát elővenni télen...ezen dolgozik a fél világ sikertelenül. Az viszont értékelendő, hogy van elképzelésed.

Kis méretben a gravitációs tárolás nehézkes, de viszonylag egyszerű.

Rengeteg lehetőség van(hőtárolás, nyomás tárolása, vízbontás úgy hogy nem HHO csak a hidrogén!..stb, de mindegyiknek megvan a hátránya.

Veszteségek már itt is keletkeznek, de a kulcskérdés a visszaalakítás.