Miért van az, hogy a Canon 650D-m manuális módban nem veszi figyelembe, hogy vakuval csinálnám a képet?

Av üzemmódban te csak a blendét ( apertúra méretét ) határozod meg és a gép számolja ki a záridőt. Magától értetődő, hogy csökkeni fog a záridő ha vakuzol. ( A beépített vaku kemény fénye egyébként max a fotóalany bosszantására jó ).

Az M módnak az a lényege, hogy te magad határozod meg a záridőt és a blendét.

Nyugodtan frissítheted a firmware-t, nem fog "elfelejteni" magyarul.

A válaszok többsége jó szándékú, de alapvetően téves.

A Canon kisgépek felugró vakuja minden esetben E-TTL, tehát mindig annyit szeretne deríteni a képen, hogy jó legyen a hisztogram. Így már 4 szabad változó van: az ISO, a rekesz, a záridő és a vaku.

Ha Av-be teszed, akkor te adod meg a rekeszt és az ISO-t, viszont a gépnek kell megadnia a záridőt és a vakuteljesítményt. Ezt úgy oldja meg, hogy az alapértelmezett maximális vakuszinkron sebességet használja (1/160 vagy 1/200, típustól függően), FÜGGETLENÜL a jelenet tényleges megvilágításától. Ha eddig ehhez képest rövidebb volt a záridő, hosszabbít, ha hosszabb, rövidít. Miután így már a záridő is fix, csak a vakuteljesítményen fog változtatni exponálás közben.

M-ben eleve fix a záridő és a rekesz is, így pont annyit fog vakuzni, ami a szerinte helyes hisztogramhoz kell, nem variálja a már beállított értékeket (miért is tenné?), csak a vakut.

Éppen emiatt mindig M-ben vakuzunk, mert a többi módban ő nem foglalkozik a vakun kívül más szabad paraméter finomhangolásával.

Nem, nem értetted meg teljesen, de nekifutunk újra.

Ha hosszítod a záridőt, gyengíti a vakufényt. Ha rövidíted a záridőt, erősíti. Ez OK. Ettől függetlenül a fénymérőn mindig azt látod, hogy VAKU NÉLKÜL milyen fényes a kép.

Ennek két oka van:

Egyrészt nem lehet statikusan mérni, hogy vakuval milyen fényes lenne a kép, csak próbavillantással lehet becsülni. Ezt megteszi expo előtt, de elég idegesítő lenen, ha állandóan stróbozna azért, hogy te a vakus kép fénymérési adatait láthasd komponáláskor.

Másrészt a dolognak nincs értelme. Sokkal informatívabb, hogy mennyire sötét a kép, mennyivel vagyunk a helyes expo alatt. A vaku ugyanis elnyomja a természetes fényeket, ami a kép karakterére alapvető hatással van. Nagyon fontos látni, hogy mondjuk csak 1EV-t derít majd a vaku (hogy pl. egy árnyékos arc fényesebb legyen), vagy a jelenet több, mint -3 EV-ben van, ilyenkor a vaku agyonvágja a lokális fényforrások (gyertya, karácsonyi izzó, stb.) hatásait.

Tehát M-ben beállítod a paramétereket, kapsz egy fényértéket (mondjuk -2 EV-t), és a vaku ezt fogja feldolgozni 0-ba, ha tudja. Ha -1 EV-d van, akkor 1 EV-t akar majd deríteni. Ha +2 EV-d van, akkor még rá is éget a képre (mert a minimum vakuteljesítményt akkor is kitolja).

De nem biztos, hogy ténylegesen nullába tudja hozni a képet. Ha a csillagos eget fotózod, akármekkorát vakuzhat, annak a fénynek csak elenyésző része jut vissza a gépbe, tehát gyakorlatilag hatástalan lesz a dolog. Ha nagyon közel van egy fehér téma, akkor lehet, hogy az még minimál vakuteljesítmény mellett is szétég. Ha van egy közeli téma és egy közép messze lévő háttér, akkor vakuzáskor azért, hogy a hátteret felhúzza, jó eséllyel be fogja égetni a közeli dolgot.

A vaku elég komplex, és a gép nem nagyon tudja megbecsülni egy vakus szituáció kimenetét, ehhez már egy értelmes fotós kell. Ezért is nézzük mindig a vaku mentes állapot fénymérését, hogy tudjunk gondolkozni.