Transzformátor méretezés?

Az se rossz...

Pontosan mit akarsz róla üzemeltetni, mekkora a pontos teljesítményigémny?

A trafó szekunderén esik a feszültség ekkorát.

Te átlag áramfelvételt mérsz, ami 100mA

Viszont a trafóból mikor folyik áram? csak akkor, amikor az egyenirányító híd utáni feszültség a pufferkondenzátor feszültsége fölött van. Ugye üresen 21 voltot mértél, terhelten 17 voltot. Rajzold fel magadnak egy sinus függvényt, és nézd meg hogy az idő hány százalékában van 17 volt + diódák nyitófeszültsége felett. Csak ebben az időben folyik áram, és ha az idő egyharmadában folyik áram (tipp), akkor a kimenő áram háromszorosa folyik ez alatt az idő alatt. Ezért "trapéz" a jelalak.

Visszajutottunk az elejéhez, egy kapcsolóüzemű táppal sokkal jobban jártál volna.

"a trafó kimenetén viszont nagyon furcsa a jelalak, köze sincs a szinuszhoz, inkább trapéznak néz ki."

Ez nem új felfedezés, nem véletlenül jelent gondot az áramszolgáltatásban is a csúcsegyenirányítók miatt a szinusz torzulása, vagyis a felharmonikusok megjelenése a hálózaton.

Amit pont azok a tápegységek okoznak, ami egyenirányítóval és pufferrel kezdődik. Az aktív PFC ezt igyekszik kiküszöbölni, hogy egyenletesebb legyen a terhelés a szinusz mentén. (Az érdekesség kedvéért az aktív PFC lényegében egy step up konverter, ami képes a hullámzó bemeneti feszültségből dolgozni, majd abból egy stabilizált DC-t előállítani.)

És akkor hogy a bánatban lehetséges, hogy egy mai korszerű oszcilloszkópban (ami nem hangtechnika és nem 20kHz-nél van a vége) kapcsoló üzemű táp van? Kérdező, ha már az illesztésnél elakadtál akkor ne jelents ki ilyen dolgokat, ennyire ex-katedra. Láthatóan semmit nem értesz hozzá. Ha már van egy szkópod akkor kicsit körbe nézhetnél a szakirodalomban is. Nem véletlenül terjedtek el a kapcsoló üzemű tápok, és ahogy írtad is (bár szerintem megint kevered a szezont a fazonnal az áramgenerátorral), hogy van az áramkörben még egy stabilizáló fokozat, nem lehet, hogy pont az miatt, hogy úgy számoltak, hogy kapcsoló üzemű lesz előtte? Ma ez nagyon gyakori, hogy nem gyakorlatilag 0% hatásfokú, bizonytalanul túlméretezhető LDO (vagy más néven analóg disszipatív) tápmegoldásokat használjuk, hanem fogunk egy kapcsoló üzemű tápot, kap a kimenet egy megfelelően hangolt LC szűrést, és utána van egy kis drop outtal rendelkező disszipatív táp (de az már nem úgy méretezve, hogy a fele teljesítményt elfűtjük, mert másképpen nem jön ki a tápfesz és a tápáramváltozás miatt) hanem már csak pár tized V-ot fűtűnk el, hogy a hullámosságot egészen minimálisra csökkentsük és ne legyen végig meg a 30-50-100kHz a kapcsolásban, ami pl. egy 50kHz-es kapcsolási frekvencia esetén hangtechnikánál pont tök mindegy is, mert a hangszóró 25-30kHz-en már "papiron se szól". Igen és pont ezt mondtuk itt többen, hogy ez nem ennyire egyszerű, ahogy így 0 ismerettel ezt elképzeled. Ma az egyetlen járható út a kapcsoló üzemű táp.

Egyébként gondold végig, hogy hogyan működik egy trafó és ez alapján ha nem tudod kb. 1 perc alatt megmondani, hogy miért mérhettél a kimeneten trapéz jelet akkor egyik tanárom szavaival: "üljön le fiam 1-es, és keressen magának másik szakmát". Sőt még akár négszögjelet is mérhetsz trafón (második házi feladat, ennek megfejtése). Egy másik kérdésnél leírtam, hogy az egyik haverom ezzel foglalkozik, hogy "x db. cég nem tudta megoldani a problémát oldja már meg valaki!" és az esetek jelents részében arról szól, hogy a "t. megrendelő" "t. kivitelező" "t. kolléga" elfelejtette fizikát, a villanytant, a tereket és egyéb alapvető tárgyakat. És ha ezt megtanultuk nem lepődünk meg a trafó kimenetén a trapéz jeltől. Eszünkbe se jut egy trafó helyettesítő képében szereplő Z0 soros forrás impedanciát a szekunder tekercs ohmos ellenállásával összekeverni, és azt leírni, hogy a kettő azonos (ekkora marhaságot régen láttam leírva). Szóval vedd elő a trafó működését és tanulj még.

Kérdező, túlmisztifikálod a dolgot, és szakszavakkal teletúzdelt bullshitet böfögsz vissza, amit valahol összeolvastál.

"de audiotechnikában mindenhol kerülik őket, nem véletlenül."

Nem, csak a kuruzslás határán álló "audiofil" mesemondók kerülik. Akik még az optikai kábelre is aranyozott dugót tesznek, mert az úgy jobb, bejáratják a kábeleket, és csomó ilyen hülyeségen rugóznak.

Az nem zavarja őket, hogy az az eszköz, amivel a felvételt keverték, tartalmaz kapcsolóüzemű tápot, amivel rögzítették, az is.

A hordozható felvevőkben lévő, mikrofon fantomtápot előállító kapcsolóüzemű tápokról most ne is beszéljünk.

SZóval tévedsz, de ez a szíved joga, mint ahogy a trafókkal szopni is, ésszerű megoldás helyett...