Transzformátor méretezés?

A (hibásan) linkelt pdf tartalmazza a választ a kérdésedre.

A 15 voltos változat 300mA áramot tud. Ami 4,5VA

Ezt jelenti, hogy 15V feszültség esetén (névleges) 300mA terhelő áram mellett tartósan tud üzemelni. És, hogy jön ide az illesztés? Valamit nagyon keversz.

A 15V a trafó kivezetésein értendő, normál üzemi körülmények között. Fontos, hogy névleges feszültségről beszélünk, mert gyártási tűrések miatt néhány tized eltérés lehet, illetve a tápláló 230V sem mindenhol 230V (ld. MSZ EN 50160). Niylávn ez miatt van egy kis tartalék a trafóban, és magasabb primer feszültség esetén is fog működni (magasabb szek. feszültséggel). Amit ír az adatlap is, hogy nincs benne zárlatvédelem, ezért a kimenetére kell védelem és erre 315mA lomha üvegcsövest javasol, de ennek megfelelő elektronikus védelem is megfelel, de ez már tervezési kérdés.

A linkelt trafó egyébként nem rossz, ismerem és hasznmáltam több trafójukat (bár nem ilyen piciket), és magbízhatóak, és azt vettem észre, hogy inkább + tűrésűek, azaz inkább kicsit magasabb a feszültségűk mint alacsonyabb lenne. De bőven a várható tűrésmezőn belül (eleve a tápláló feszültség tűrésmezeje is széles ld. hivatkozott MSZ EN 50160).

Ami gyártmányokat én használtam ott a névleges terhelésig szinte nem volt a névleges terhelésig feszültség esés (a tápláló 230V változásai nagyobbak), eleve ha nem is adják meg én úgy tanultam annak idején, hogy az ilyen kis hálózati trafók esetén figyelembe véve az 50160-at is és a trafó gyártási szórását legalább +/-15% tűrésmezőt fogsz kapni és erre lehet számolni. Nyilván ha válogatod a trafókat akkor közelebb tudsz jutni ahoz amire szükséged lesz. De akkor is ott van a tápláló feszültség változása. Illetve ma már egyre gyakoribb a tápláló feszültségben, hogy elkezd csúcskiemelést okozni az 5. felharmonikus megjelenése, és nem lesz igaz a színuszos csúcstényező, és a csúcs picit fölötte lesz, de ezt megint figyelembe kell vegyed a tervezésnél (szintén ld. MSZ EN 50160). De ha már ott elakadsz, hogy nem tudod értelmezni az adatlapot lehet, hogy jobban járnál kész tápegység megvásárlásával, minthzogy elkezdenél itt barkácsolni, mert ez egy napnál világosabb adatlap.

"Gondolom nem, mert ugye illesztéskor vehető ki a legnagyobb teljesítmény, akkor meg baromira melegedne a trafó."

Gondolom, a hangfrekvenciás kimenőtrafók illesztéséről olvashattál valamit, ami irreleváns a te témád szempontjából.

Egyébként a stabilizálatlan dugasztápokra is vonatkozik, hogy a névleges feszültség a névleges terhelésre értendő (bizonyos tűrésekkel természetesen), illetve ezeknél már DC-kimenetről is lehet szó, de a logikája ugyanaz.

Akár ilyen klasszikus trafós, ami lehet Graetz-hidas, pufferelt is, de kapcsolóüzemű is létezik még stabilizálatlan. Bár utóbbi inkább csak a régifajta telefonok töltésére volt használatos, még mielőtt az USB-t szabványosították erre a célra.

Ne kötözködj kérdező!

Pontosan a kérdésedre válaszoltam. "Viszont azt nem tudom, hogy ezt a 4,5 VA-t hogyan értik." Erre leírtam, hogy hogy értik, 15 volton 300 mA, ott a 4,5 VA, amire rákérdeztél.

Baromi jó, hogy válaszokat kapsz, aztán egyszerre elkezdesz mindenkinél okosabb lenni. Akkor a fa_zér' kérdezel, terheld túl, füstöld el, te bajod...

"...illesztéskor tudjuk kivenni belőle (azaz mikor kb. a terhelő rezisztencia megegyezik a trafó szekunder tekercsének ohmikus ellenállásával)."

Az illesztés fogalma reaktív elemek esetén (váltakozó feszültségnél) kicsit más. Ilyenkor az illesztendő lezárás reaktív részének még meg kell egyezni a generátor reaktív részének mínusz egyszeresével). Különben meddőt is kapsz.

Rb = Rt, és

Xb = -Xt

(Lásd soros rezgőkör.)

Kérdező nagyon nem érted még mindig. Felejtsd el most az illesztést és az összes többit amit leírtál, ahogy a többiek is írták.

Ezek a trafók "gyakrolatilag" feszültség generátoros táplálásra szolgálnak. Általános iskola fizika óra (estleg gimnázium). Hogyan néz ki a legegyszerűbb áramkör (most egy ici picit vonatkoztassunk el attól, hogy AC).

Van egy ideális feszültség generátor ennek jellemzője, hogy mindig azonos feszültséget szolgáltat, ezt a feszültséget (tankönyv függvényében) vagy U0 üresjárási feszültségnek, vagy U0 forrás feszültségnek, vagy E0 elektromotoros erőnek hívják az iskolákban. Ezzel sorosan kapcsolódik a feszültség forrás R0 belső ellenállása (vagy más tanökönyveknél forrás ellenállás), majd kapcsolódik rá az Rt terhelő ellenállás. Ekkor a következők lesznek igazak: Uk (kapocs feszültség) mindig egyenlő Uk=U0-It*R0, It=Uk/Rt és ez a két képlet ragozható még a végtelenségig (ld. hurok törvény). Bebizonyítható, ha R0 lényegesen sokkal kisebb mint Rt akkor It*R0 elhagyható (gyakorlatilag olyan kicsi lesz, hogy csak a 3. 4. tizedesjegyben fog eltérést okozni, de 2 tizedesnél tovább igen ritkán számolunk, főleg amit korábban is írtam, hogy a tápláló feszültség tűrésmezeje +10/-15% is lehet ld. MSZ EN 50160). Ha tehát teljesül, hogy Rt lényegesen nagyobb (ez a gyakorlatban 15-20x értéknél már biztosan igaz lesz) akkor R0-t elhanyagolhatjuk. Nagyjából ugyanezt fogod kapni váltakozó áramú esetben is. Itt is ez lesz igaz, és azért nem foglalkozik vele a gyártó, hogy most U0-t vagy Uk-t adja meg 300mA terhelő áramnál mert az eltérés annyira minimális, hogy figyelembe véve a többi "ismeretlen" paraméterrel pont érdektelen lesz, lesz 0,1V vagy még annál is kisebb eltérés a 15V-hoz képest, pontosan nem fog számítani. Amikor a 230V megengedett változása miatt eleve a kimeneti feszültség a +10/-15% tartományban ingadozhat, azaz a 15V-od is 16,5V - 12,75V között ingadozhat teljesen normálisan csak azért mert a tápláló 230V ebben a sávban elfogadható. Ehhez képest az R0 forrás impedanciából adódó kb. 0,1V az teljesen elhanyagolható, totálisan indifferens. Tehát simán számolhatsz úgy, hogy a megadott 15V a kapocsfeszültséged névleges értéke, maximum 300mA terhelő áramig. Ennél nagyobb terhelő áramot meg nem engedhetsz meg a trafódon. Ezért is írja az ajánlott védelemhez a 315mA-es üvegcsöves olvadót.

Ami még tovább komplikálja a képet, hogy az MSZ EN 50160 az elosztó hálózaton értelmezhető (kis tulzással a méretlen fővezeték induló pontjától, azaz pl. a ház előtti oszlop tetején), onnan jön még a fővezetékek és a belső elosztó hálózat feszültség esése ami szintén még lehet 2-5%, meg utána még az utolsó dugaljba bedugod a *gazdaságos narancssárga hosszabítót a maga 0,75-ös vezetékével és 30m hosszával azon még 1-2V simán fog esni, és nem -15% hanem inkább -17%, -18% lesz a trafód primer feszültsége erre már végleg nem fogsz tudni méretezni, így ezt pont lesz*-juk. Egyébként a legtöbb trafó gyártónál ezért a középértéknél egy picit magasabb lesz a névleges feszültség, azaz 230V-os tápláló feszültségnél inkább 16V lesz az a 15V és akkor a -15%-os oldal is még elfogadható lesz. De még egyszer ezek már olyan mértékű bizonytalanságok, hogy ehhez képest az a 0,1 - 0,2V amit okozni fog neked, hogy üresjárási feszültségről, vagy 300mA terhelésen a kapocsfeszültségről beszélünk, hogy hamar rájösz, hogy ez pontosan tök mindegy. Egyébként részben ez miatt is terjedtek el a széles bemeneti tűrésmezejű kapcsoló üzemű tápok, mert az alap hálózat a gyakrlatban inkább -os tűrésű, és inkább az a jellemző, hogy nincs meg a 230V mint, hogy magasabb legyen a feszülség (max. ha valaki nagyon közel lakik a trafóhoz). Itt is ha szétnézel a gyakorin sokan írják, hogy csak 215-218V a feszültség náluk. Ez az eltérés a te trafódnál azt fogja jelenteni, hogy 14-14,2V lesz a feszültséged. És így tovább, és így tovább. Remélem így világosabb voltam. De továbbra is ballagj el a boltba és vegyél egy kapcsoló üzemű tápot, mert látszik, hogy olyan szinten nem értesz a tápokhoz, hogy az hajmeresztő, igazán ez ált. isk. 8-os fizika (legalábbis a mi időnkban akkor volt szó a trafókról).

78%-nak!

Általánosban már lecsökkentették a fizika órák számát heti 1,5-re (2 hetente 3), heti 2-ről. Rég nem tanítanak ilyeneket ott. Gimiben is csak inkább fizika fakton. Többieknek max Ohm-törvény. (Sajnos a NER működik...)