Az újratölthető ceruzaakksik, az "AA" és a "AAA" jelűek miért csak 1,2 voltosak, szemben az ugyanilyen méretű elemekkel, amelyek 1,5 voltosak?
Egy csomó eszközbe használhatatlanok így. A kisbabánk alvásfigyelője el sem indult az újratölthetősekkel, mert tényleg csak 1,2 V volt a feszültsége, és ez már egy totál lemerült elemnek felel meg.
Mi értelme ennek?
Hogyan alakulhatott ki ilyen szokás?
Nincs is olyan berendezés, ami 1,2 V-al működne. Minden távirányítóba, kisrádióba, elemlámpába 1,5 V-os telep az előírás.
Ez teljességgel érthetetlen, és valóban nem is működik egy csomó dolog újratölthető cuccokkal, tehát nem csak hogy érthetetlen, de felesleges haszontalanság, amire semmi szükség.
Tévednék?
válasza:Ne zavarjanak a tények. Bő húsz éves szakmai tapasztalatom során te vagy az egyetlen ember, aki fennakadt a kisebb feszültségen. Ha vettél egy űbergagyi készüléket, ami iszonyatosan kényes a tápfeszültségre, az nem a ceruzaakku hibája. A NiMH akkuk feszültsége teljesen feltöltve kb. 1,3V, a kisütés kezdetén leesik 1,2-1,25 V körüli értékre, amit nagyon sokáig tart. A teljes kisütéshez közeledve hirtelen kezd esni a feszültsége, , és 0,9-1V kötnyékén üresnek tekinthető. Egy valódi hátránya van: pusztán a cellafeszültség mérésével igen nehéz következtetni a cella töltöttségi állapotára.
Az általad istenített elemek feszültsége lehet hogy 1,5 V, de a lemerítés során folyamatosan csökken. Ha a készüléked ennyire kényes a tápfeszültségre, lehet hogy az elemet is csak félig-kétharmadáig tudja lemeríteni, utána kikapcsol.
Ismétlem: soha senkinek nem volt baja a jó minőségű NiMH akkukkal. Ha belefutottál egy vacak készülékbe, és elkezdesz ehhez mindenféle ideológiát gyártani, attól csak neked lesz rosszabb. Ha az autópályán mindenki szembe jön, ki a hibás?
válasza:Nem. Mivel az elemek és az akku feszültsége is csak a kémián múlik, nem a marketingesek lőtték be 1,5 és 1,2 V értékre egy cella feszültségét.
Az akkuk feszültségbeli "hátránya" amúgy is kiegyenlítődik, amint egy picit is nagyobb terhelés jelentkezik. Jóval kisebb a belső ellenállásuk, és emiatt terhelés alatt jobban tartják a feszültségüket.
válasza:
válasza:Köszönöm az eddigi válaszadóknak, hogy foglalkoztak a kérdésemmel.
A készülék, ami nem működött 1;3 voltos feszültséggel egy OMRON márkájú gép volt. Ezen túlmenően bemásoltam már két linket, ahol nem hogy nem foglalkoznak ezzel a problémával, hanem már le is gyártották hozzá a megoldást. Ha 20 év alatt nem hallott valaki erről a problémáról, viszont ezzel párhuzamosan mások már meg is oldották, akkor az van, hogy a probléma és az illetó elkerülték egymást, nem pedig az, hogy nem létezik a probléma.
Azt megköszönöm, ha valaki leírja, hogyan, mi módon merül az akku, és az elem, és mi a különbség a kettő között. Ezzel is tanulok. De egyrészt a merülési diagram mit sem ér, ha el sem indul a készülék az akksival, másrészt a bemásolt linkekből látható, hogy vannak 1;5 voltos akksik is. Ha annyira jó az akksit használni, akkor használom, de nem fogok többé 1,2 voltosat venni, mert ez egy becsapás.
Végezetül elmondanám, hogy az OMRON általában ÉLETMENTŐ orvosi gépeket gyárt, ahol igen szigorú előírásoknak kell megfelelnie a berendezésnek. Az, hogy éppen egy ilyen kaliberű gép segített rájönnöm erre a dologra, azt jelenti, hogy ezek a gépek tényleg nem szaroznak, ha másfél, akkor másfél, különben inkább be sem kapcsolódik. A létfenntartó, figyelő vagy mérőműszereknél ne is legyen ennél kevésbé precíz gép a piacon.
Továbbra is, sőt egyre inkább lehúzásnak tartom az 1,2 voltos akksikat.
Ha választani lehet, ki az aki ezek után nem a másfeleseket venné?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!