Minden digitális eszköz számítógép, vagy csak amik tetszőlegesen programozhatók?
A "számítógép" mint szó meghatározása érdekelne.
Egy asztali gép vagy laptop gyakorlatilag kimeríti a tetszőleges célra programozhatóság fogalmát. Gyakorlatilag egy okosteló is, bár talán jobban meg van kötve a fix gyári OS miatt. Perifériái sem túl korlátozottak, ami USB-n nem kapcsolódhat, az wifin még esetleg igen.
De: pl. egy autó fedélzeti "computere" az nevezhető-e ennek? Úgy gondolom, egy teljesen speckó feladatkörre fejlesztik, bár ott is pl. módosítható, bővíthető a funkcionalitás, firmware-frissítésekkel. Ez az eszköz eleve úgy épül-e fel, hogy az autóból kiszerelve lehetetlen lenne rajta pl. táblázatkezelőt vagy netböngészőt futtatni – vagy elvben erre is képes lenne-e, max pl. memóriagondjai lennének egy mai Excellel, ill. talán lassú lenne?
Továbbá az olyan, tudtommal mikrokontrollernek nevezett digitális elektronikus eszközök, amelyek tényleg csak egy nagyon konkrét feladatot szolgálnak ki, pl. beállítják a sütő hőfokát és időzítik a kikapcsolást, azok pontosan ugyanazon az alapokon működnek, mint egy PC, csak pl. kisebb bennük a RAM, vagy teljesen máshogyan kell elképzelnünk ezek működését?
Bocsánat, ha zagyvaságokat írtam, nem értek túlságosan a hardverekhez, csak átlagosan, de érdekelnek az ilyen témák.
válasza:A mikroszámítógép is számítógép. Nem feltétel, hogy tetszőlegesen programozható legyen, sőt a hardverek voltaképpen nem tetszőlegesen programozhatók. Nem jó hozzá bármilyen szoftver.
"A számítógép egy olyan berendezés, amely képes bemeneti adatok (input) fogadására, azokon különféle előre programozott műveletek végrehajtására, valamint az eredményül kapott adatok kijelzésére, illetve kimeneteken való továbbítására (output). A számítógép működése determinisztikus, ami azt jelenti, hogy ugyanazon bemeneti adatok alapján mindig ugyanazokat a kimeneti adatokat állítja elő." (iask.ai forrás.)
Ott van még az adattároló képesség kérdése, a saját szoftverét tárolhatná éppen egyszer írható memóriában és mondjuk azon kívül semmi mást, az is számítógép lenne.
válasza: válasza: válasza:"azok pontosan ugyanazon az alapokon működnek, mint egy PC, csak pl. kisebb bennük a RAM, vagy teljesen máshogyan kell elképzelnünk ezek működését?"
Attól függ, hogy mit értesz "pontosan ugyanazon az alapokon" alatt. Igen is meg nem is. Egy mikrokontroller (régi néven egy csipes számítógép) sok mindenben hasonlít egy PC-hez működésben, sok mindenben meg nem.
Ez általad említett utóbbi rendszereket szokás "beágyazott rendszernek" nevezni. És jól érzed, hogy ezek is számítógépek, csak nem általános célu gépek (mint pl. egy PC, laptop, ma egyre inkább az okos telefonok), hanem egy-egy speciális célra szolgálnak.
És miért nem lehet rajtuk pl. egy táblázatkezelőt futtatni? Azért mert nincs bennük elég memória. Jellemző, hogy ezeknél még most is néhány 100 byte memória van a rendszerben, mert nem is kell több. Sok esetben itt lényeg a fizikai méret, az energia fogyasztás, a súly. És ezt kell optimalizálni. Pl. nehéz lenne eladni egy asztali PC méretű digitális fényképezőgépet... Nem egy esetben még mindig 8 bitesek ezek a gépek (szintén a méret és az ár miatt), mert bőséggel elegendő az is.
Azután van a másik véglet ami az igen nagy számítógépek világa, az sem összehasonlítható egy PC-vel pl. csak egy egyszerű, bármikor megvehető zSeries gép (csak egy olyan apróságban is egészen más, amikor a gépben van 16-40 TB RAM igen a RAM TB méretű). Egészen más világ az is.
válasza:"Gyakorlatilag minden digitális eszköz számítógép"
Egyáltalán nem!
Ha processzor és periféria áramkörök vannak bene (vagy mikrovezérlő ami ezek együttese) akkor tekinthető annak. Áramkör is, meg digitális is.
De egy digitális kapuáramkörökből álló hálózat amiben se processzor, se memória nincs nem tekinthető számítógépnek. (pl. kvarc óra)
Pedig áramkör is meg digitális is.
válasza: válasza:Köszönöm válaszaitokat, sokat tanultam belőlük, kezdem átlátni a kérdést (szó szerint, azt is, mit akartam kérdezni).
Tehát a mikrovezérlő pontosan ugyanazon elvek alapján dolgozik, mint a PC, csak kapacitásai szűkösek, a szűk tevékenységi körének megfelelően. Ez azt jelenti(-e), hogy ugyanúgy van egy háttértár, amiből kinyeri a futtató programot (ez lehet egy ROM is), van processzora és icipici RAM-ja, amiben pont elfér a futtató program és az a feldolgozandó/feldolgozott adathalmaz, amit a perifériáin át nyer, ill. kiad.
Azt most hagyjuk, hogy egy mai PC CPU-ja pl. többmagvas, ill. vannak belül több szinten cache memóriák – utóbbi gondolom azt jelenti, hogy kevés adat, de ahhoz nagyon nagy frekvenciával hozzá tud nyúlni, és csak azt küldi ki a RAM-ba, amit ritkábban használ (de tényleg nem értek hozzá, csak kapizsgálom). De egy 30 évvel ezelőtti PC bizonyosan nem tartalmaz ilyet, és az is PC. Ahogyan egy ma gyártott PC se lenne elegendő pl. a NASA szimulációihoz.
Igazából azóta úgy tenném fel a kérdést, hogy a kis mikrovezérlők, pl. mikrosütőé, vagy az ennél kicsit "számítógépebbek", mint a zsebszámológép vagy a tv-é, az autóé stb. ugyanúgy egy háttértáron tárolják-e a firmware-üket, és onnan olvassák-e be egy RAM-ba, mint ahogyan a személyi számítógépek teszik, vagy ehelyett egy nyomtatott áramköri struktúra az, ami pontosan kőbe vési, mire van felkészítve az adott eszköz, és akkor semmi mást nem tud végrehajtani, csak amire "huzalozták". De mivel pl. tv-nél van firmware-frissítés, ezért gondolom, hogy ezt háttértáron tárolja. Sőt talán ezen tárolódnak a felhasználói beállítások is. De pl. egy tv mikrovezérlőjének háttértárára, gondolom, még ha rá is lehet (ha lehet) telepíteni pl. egy mosógép firmware-ét, talán még be is töltődne utána a RAM-ba, de tovább bizonyosan nem jutna, mert keresni kezdené a szoftveresen előírt bemeneti adatokat, de a hardver egésze olyan, hogy pl. az 1. számú adatcsatornán a vízhőfokot várja, de ott pl. az antennáról jövő adatokat találja.
Tehát vhol a konkrét feladatra kialakított alaplap az, ami erősen behatárolja az alkalmazhatóságot. De ha meggondoljuk, egy asztali számítógép, amit pedig eléggé univerzálisnak gondolunk, szintén rendelkezik teljesen spéci be- és kimenetekkel, pl. monitor. Régebben az egér, billentyűzet, nyomtató is saját porttal rendelkezett, ma már van az USB. Utóbbit tekintjük univerzálisnak, bár lehet, hogy mindenre az se jó, különben miért is lenne a monitornak kifejezetten HDMI vagy DPP csatlakozója.
válasza:A számítógép sokak számára azt jelenti ami az irodában van rádugva monitor meg billentyűzet.
Ennél szélesebb értelmezése is van, ahogy azt korábban többen leírták itt a neked adott válaszokban.
Tehát ami tartalmaz feldolgozó egységet (CPU), memóriát, ki és bemenet eszközöket és programozható az kvázi "számítógép".
A mikrovezérlő pedig egy olyan eszköz ami mindezt egyetlen integrált áramkörben tartalmazza.
De mivel ez a megközelítés sematikus és nagyvonalúan pontatlan, úgy kell elképzelni hogy ezeknek nagyon széles skálán mozgó változatai vannak.
"De pl. egy tv mikrovezérlőjének háttértárára, gondolom, még ha rá is lehet (ha lehet) telepíteni pl. egy mosógép firmware-ét"
Mivel a firmware sem más mint adatok halmaza, ha elfér a mosógép memóriájában rá lehet tölteni.
Működni persze nem fog, de nem csak azért amiért gondolod.
Főleg azért nem, mert mikrovezérlő nagyon-nagyon sokfajta van amik nagymértékben eltérhetnek egymástól. Pl. teljesen más architektúra, más utasításkészlet, más hardverkörülmények között működik, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!