Mi a különbség a kW és a kVA között?

ismered a googlet? tudod, lehet tőle kérdezni.

igen konkrétan így

igen be tudod ezt másolni

ahaaa ottt is a válasz

kilo = 1000

W a teljesítmény = feszültség (V) szorozva az árammal (A)

szóval semmi

Fizikailag ugyan az, de a gyakorlatban praktikusságból szétválasztották őket.

VA: ez a rendszered látszólagos teljesítménye, ebben benne van nem csak a fogyasztóé, hanem minden egyéb veszteség el.hálózaton, mert veszteség nélkül nem lehet az áramot továbbítani (hétköznapi értelemben).

Ezt tudod kimérni a generátoron (vagy trafón).

W: ez a hatásos teljesítmény, ezt tudod kimérni az adott fogyasztón.

Az egyik látszólagos teljesítmény (kVA) vagyis az áram és a feszültség szorzata.

A másik hatásos teljesítmény (kW) vagyis az a teljesítmény ami a fogyasztón tényleges munkát végez. Ez a feszültség, az áram és a teljesítménytényező szorzata.

A teljesítménytényezővel csak váltakozó áramnál kell számolni (egyenáramnál értéke 1).

Ezt az áram útjába eső nem rezisztív elemek okozzák (kapacitás, induktivitás).

[link]

A KW-t az élénkítő hatása miatt isszuk.

A kva-nak azért fizetünk,hogy alkalmi szexuális kapcsolatot létesítsünk.

4. Képzeld el, hogy a vezetéken hő formájában elszálló veszteség is wattos, azaz hatásos. Csak máshol hat.

Van egy olyan téves felfogás, amikor azt hiszik, a cos φ (teljesítménytényező) egyfajta "hatásfok" jelzőszám. Ez hatalmas butaság.

Egyébként szerintem a söröspoharas hasonlat sem valami jó a meddő szemléltetésére.

Akkor már inkább a helikopteres hasonlat, amikor rugalmas gumikötélen lóg a teher.

Vagy szimplán egy autó terheléssel, vagy kerékpáros hátizsákkal. Amikor gyorsítunk, a tömeg gyorsítása plusz teljesítményt igényel, de azt lassuláskor visszakapjuk, amikor a tömeg lendülete visz magával. Váltakozóáramnál ez a szinusz hullámzása mentén történik.

Tehát úgy tűnhet, egálban vagyunk, csakhogy a motor teljesítményét, jármű teherbírását emiatt mégis nagyobbra kell tervezni.

Távvezetékek esetében a vezeték átviteli teljesítményét, a meddő miatt, mivel azt is közvetíteni kell.

Vagy emelkedő-lejtő, sokféle hasonlat lehetséges. Külföldi oldalakon mégis főleg ez a sörhabos hülyeség terjedt el.

Ha a váltakozóáramú fogyasztó meddőt nem igényelne (például egy indukciós motor esetében az elektromágneses tér létrehozása-összeomlása mentén), az olyan lenne, mintha a jármű tömegének hatását mondjuk nem érzékelnénk (nem fogna vissza a tehetetlenség, de nem is táplálna vissza), hanem csak a súrlódást, légellenállást kellene leküzdeni.

"Külföldi oldalakon mégis főleg ez a sörhabos hülyeség terjedt el."

Az egyetemi alapképzéseken is. Miért? Azért, mert a kiezdő 19-20 évesek számára sokkal könnyebben emészthető vicces formában. Nyilván 20 éve a szakmában levőknek értelmesebb valami mechanikai paraméterhez hasonlítani.

A sörös hasonlat teljesen jó. A sör a lényeg, vagyis a hatásos teljesítmény. A habot senki sem szereti, ez a hálózati meg mindenféle egyéb veszteség.

A kettő együtt a pohárban kiadja a látszólagos teljesítményt.

Mérnök úr, súlyosan kevered a fogalmakat. Nem a meddő teljesítményről van szó!