Kapcsolóüzemű táphoz miért kell áramkorlát? Mi a szerepe ? Miért nem csak annyit vesz fel a fogyasztó, amennyi kell neki?

"olyan ember, akinek ez a szakmája, azt mondta, mindenképp csak kb akkora tápról hajtsam, amekkora fogyasztású, vagy tegyek be áramkorlátot "

Balfax módon magyarázott, vagy te értetted félre. LED esetén ez csak a csupasz félvezetőre igaz. Egy eszközre, mint LED szalag, meg USB LED, vagy akármi, ott már csak a megfelelő feszültség kell és a megfelelően terhelhető táp. Gyárilag az áramkorlátozás már benne van a világító cuccodban.

Akkor kell neked megépítened, ha a diódát külön veszed.

Egyébként kezelheted ugyanúgy mint egy izzót.

Esetleg linkeld be vagy fotózd azt is hogy mit szeretnél bekötni arról a tápról.

Alapfogalmakkal nem vagy tisztában, és így próbálsz okosodni, és olykor okoskodni. Ameddig az 1+1=2 és a szorzótábla nem megy készségszinten, fejből, addig illetlenség az integrálszámítással kapcsolatos kérdéseket feltenni.

Kezdjük elölről:

"másik esetben nem szalag, hanem egy ledfüzér, az ég világon semmi nincs beépítve. az egy dolog, hogy így se értem, hiszen egy izzót is felkapcsolok a lakásban vagy az autóban, hiába a 100-szoros forrásról kapja a tápot."

Ha egy izzót felkapcsolsz, akkor az tényleg annyit vesz fel, amennyi a teljesítménye. Úgy van méretezve az izzószál, hogy _üzemmeleg_ állapotban akkora az ellenállása, hogy a névleges feszültségen pont annyi áramot vegyen fel, hogy a feszültség és az áram szorzata kiadja a ráírt teljesítményt. (Hidegen, a bekapcsolás pillanatában persze ennek a többszörösét veszi fel, de ebbe most ne menjünk bele)

Az üzemi tartomány környékén (fehérizzás) vehetjük ohmikusnak a fogyasztót, ahogy változik a feszültség, úgy változik a rajta átfolyó áram.

Egy LED, illetve egy akármilyen dióda viszont nem ilyen. Ameddig a feszültség el nem éri a nyitófeszültséget, gyakorlatilag nem folyik semekkora áram. Egyszerű szilicium diódánál ez 0,6-0,7V, LED-nél színtől függően 1,5-3V. Viszont amint elérte a feszültség ezt az értékét, a feszültség növelésével az áram nem egyenes arányban fog nőni, hanem sokkal meredekebben. A konkrét görbét meg lehet nézni az adott alkatrész adatlapján. Pár százakék feszültségnövekedés akár tízszeres áramfelvételt is jelenthet. Ehhez jön még hozzá, hogy a hőmérséklet növekedésével a diódák nyitófeszültsége csökken. Ezért ha a tápfeszültséget stabilizálod, akkor ahogy a LED hőmérséklete az átfolyó áram miatt nő, csökkenni kezd a nyitófeszültsége, ennek következtében drasztikusan nőni fog az áram, amitől még jobban melegszik, és kész is a tönkremenés... Vagy olyan feszültséget állítasz be, ahol ez semmiképpen nem fordulhat elő, de így a LED fényereje csak jóval kisebb tud lenni, mint amennyit amúgy tudna, és ez a fényerő is jelentősen fog függeni a környezeti hőmérséklettől.

Ha viszont a LED-en átfolyó áramot stabilizálod, akkor az mindig ugyanannyi lesz, és a chip hőmérsékletétől függően fog alakulni a feszültség. Minél melegebb, annál kisebb lesz ez a feszültség (minimálisan önszabályzó, mert kisebb feszültségnél kisebb lesz a teljesítmény is).

A LED-es fényforrásokba ez az áramkorlátozás be van építve. LED-szalagnál a hármanként sorbakötött LED-eknek van áramkorlátozó ellenállása, izzók kiváltására szolgáló fényforrásoknak beépített áramstabilizáló kapcsolóüzemű tápellétása van. Olcsó gagyi elemes LED-fényfüzéreknél, LED-kulcstartóknál az áramkorlátozást rábízzák az elemek belső ellenállására.

De volt már olyan LEDem is, amibe integrálva volt az előtétellenállás (8-as átmérőjű 12 voltos fehér LED).

Azt hiszem ezzel megválaszoltam a kérdésed második felét is:

"magát az elvet nem értem. lehet h rosszul, de úgy tudtam, hogy egy fogyasztó annyit vesz fel, amennyire szüksége van, de aztán hogy azt (megfelelő feszültség esetén) egy pont rá méretezett A-es vagy 100-os A-es tápról, az tök mindegy, nem? hát nem tud többet felvenni, vagy nem értem az egészet. a táp rátolja a fogyasztóra az egész áramerősséget, akkor is ha a fogyasztó nem akarja?"

"pedig sokan azt mondták, hogy azért szállnak el a ledek, mert ezt hozzá méretezett tápra szabad csak tenni"

Ez így is van.

Azért szálnak el hamar a LED-es lámpák mert olcsó kínai elektronika van bennük és/vagy (ami a legnagyobb baj) hogy a LED-ek túl vannak hajtva.

"Ha csak egy 3W-os izzót teszek egy 50A-es tápra, akkor miért kell neki mindenképp áramkorlát?"

Mert az a tápegység védelmét szolgálja. Arra jó, hogy ha olyan fogyasztó kerül rá ami 50A-nál nagyobb áramot eredményez, akkor ne menjen tönkre a tápegység.

Ezt kevered a fényforrás üzemi körülményeit beállító áramkorláttal ami a fényforrás része. De ez alapvetően más dolog.

Annyi a közös hogy mindkettő az áramot korlátozza ahogy az a nevében is benne van, de a célja teljesen más.

"mindjárt linkelek akár ledszalagokat akéár ledpaneleket lés abban semmiféle ellenállás nincs"

Nem lesz könnyű dolgod.

A LED szalagokban mindben ott van szépen a soros áramkorlátozó előtét ellenállás ahogy azt mér fentebb leírták.

Nézd csak meg ezt a képet:

[link]

Az a fekete középen az ellenállás.

Itt egy jellemző kapcsolási séma a LED szalagokon lévő LED-ekre:

[link]

"vagy semmilyen elektronika nincs bennük"

Van.

"a másik: a túlhajtás alatt túlfeszt vagy az áramkorlát hiányát érted?"

Egyiket se. A túlhajtás alatt azt értem, hogy az áramkorlátozás (vagy előtét ha úgy tetszik) úgy van méretezve hogy a LED-ek túlságosan nagy árammal vannak hajtva ami jótékonyan hat a fényerejére de rendkívül rossz hatása van az élettartamára.

"oké, de ha csakis a 3W-os izzó megy róla és eszemben sincs még 10A-t se rákötni, akkor ezek szerint nincs ilyen gond"

Akkor igen. Az áramkorlátozást - ami ebben az esetben a túlterhelés elleni védelem - az a pici kis "ha" szócska indokolja elég keményen.

Mert ugye amíg nincs baj addig nincs baj.

Egy gázkazán is kiválóan tud fűteni lángőr nélkül HA minden rendben van. Amikor viszont nincs minden rendben akkor nagy bajt előzhet meg.

"nem okoskodok, csak egyszerűen nem értem. és nem ez a szakterületem nyilván, attól még egész jókat szoktam "barkácsolni"."

Igen, ez másokkal is előfordul hogy nem ért hozzá, de másnak akarja megmagyarázni.

[link]

Jó, akkor összegezzük: amelyik eszköznél a pontos tápfeszültség meg van adva, azok hibátlanul műkönek feszültségstabilizált tápról. Legyen az keverő, mini erősítő, stb. A hibátlan működést a névleges értéket -10% / +20% határok között érthetjük. Egy 12 voltos erősítő 10,8V-14,4V között egészen biztosan jól működik. Persze a teljesítménye változik, de 10,8 alatt már torzíthat, 14,4 fölött már melegedési gondok adódhatnak.

Egy olyan fogyasztót, ahol nem feszültség, hanem áram van megadva, csak áramstabilizált tápegységgel lehet meghajtani. Ilyen tipikusan egy minden egyéb kiegészítő áramkört nélkülöző LED-panel, előtétellenállás nélküli LED-szalag. (apropó, érdekelne milyen LED-sorod van és milyen multimétered, hogy a mérésed szerint 1,4 voltról vígan működik, miközben a piros LED nyit 1,5 volton, a többi szín ennél magasabb feszültségen)

Ezeknek a tápoknak a kimenő feszültsége széles tartományban tud változni, de az áramot állandó értéken tartják. A rákapcsolt fogyasztók eredő nyitófeszültségétől függ, hogy a feszültség mekkora lesz. Csak egy példa:

Van mondjuk egy rakat kis LED-paneled, amelyek 500mA-t igényelnek. Van egy tápod, aminek 2000 mA-es áramstabilizált kimenete van. Meg van még adva, hogy kimeneti feszültség 9-36V. Ebből következik, hogy legalább 3 panelt sorba kell kötnöd, de inkább 4-et, hogy a nyitófeszültségük mindenképpen meghaladja a 9 voltot. Ebből a 4 panelből álló soros kapcsolásból 4-et kell párhuzamosan kötnöd, hogy meglegyen a 2000 mA áramfelvétel.