Hogyan lehetne áttekercselni egy relét?

#3

Betettél egy kis áramú bistabil relét, nem zavar? A kérdésben szó sem volt bistabil reléről. (egyébként a reléd tipikus felhasználási területe a két ceruzaelemmel működő termosztátok, csak akkor van számottevő fogyasztás, amikor áthúzza egyik állapotból a másikba a relét) A tekercse 160mW, a kérdező által írt relé tekercse 1100 mW, ebből kikövetkeztethető, hogy sokkal nagyobb mechanikát mozgat, tehát a kapcsolási árama is jóval nagyobb, hasraütésre legalább 10A

A relék halmaza tartalmazza az összes létező relét, tehát a bistabil relét is.

Ilyen értelemben a válasz helyes! :))

Salx Narval, nekem is majdnem ugyanennyi jött ki, így számoltam:

Abból lehet kiindulni, hogy az áramsűrűség és a tekercs teljesítménye mindkét esetben azonos.

J=I1/A1=I2/A2=4·I1/d1²π=4·I2/d2²π

Az egyszerűsítéseket elvégezve: I1/d1²=I2/d2²

Az áramokat a feszültségekkel felírva: P/(U1·d1²)=P/(U2·d2²)

1/(U1·d1²)=1/(U2·d2²)

d2=d1·√(U1/U2)=0,14·√(24/3)≈0,4 mm

A tekercs által elfoglalt terület:

At=N1·d1²·π/4=N2·d2²·π/4

A kitöltési tényezők a két oldalon azonosak, ezért kiesnek.

N1·d1²=N2·d2²

N2=N1·(d1/d2)²=5500·(0,14/0,4)²=674

A huzalok külső átmérőjével kellene számolni, de, ha feltételezzük, hogy mind a két huzal külső átmérője azonos arányban nagyobb, mint magának a rézhuzalnak az átmérője, akkor ezek is kiesnek. A közepes menethossz az eredeti és az új tekercsre azonos:

lk=d1²·π·R1/(4·ϱ·N1)=d2²·π·R2/(4·ϱ·N2)

d1²·R1/N1=d2²·R2/N2

R2=N2/N1·(d1/d2)²·R1

Behelyettesítve N2 összefüggését: N1·(d1/d2)²/N1·(d1/d2)²·R1=(d1/d2)⁴·R1=(0,14/0,4)⁴·510≈7,7 Ω