Miért mutat nullát?

Az mekkora felfogóképességről árulkodik, hogy kisebb méréshatárról beszélek, te meg csak hajtogatod a magadét, hülyének nézel másokat?

Kit érdekel, hogy neked milyen kacatod van, #15 válaszom lényegen változtat valamit?

Azt hittem, levonod belőle, hogy kellene valami normálisabb műszer.

Ezt valaki nem képes felfogni, erről nem én tehetek.

Akkor ne vegyél, de ez mit cáfol a #15 válaszom igazságtartalmán és milyen alapon jogosít fel egy hozzád hasonló laikust, hogy másokat alaptalanul hülyének nézzen?

Műszer típusát se írd ide, nehogy közröhej tárgya legyen!

Remélem értékeled, hogy stílust váltottam, amit kizárólag magadnak köszönhetsz, nekem meg szokásom ilyenkor alkalmazkodni a trollokhoz.

Szervizmérnök úrnak mindenben igaza van!

Még hozzáteszem:

Ezt írod: „Kitekertem koppra az erősítőt és 8V-ot mutatott a műszer.”

A kérdésed szerint: „Miért mutat nullát?”

Miért kérdezed, hogy nullát mutat, ha valójában 8 V-ot mutat? Teljes ellentmondás!

Továbbá, így írsz:

„Eleinte furcsáltam a 8V-ot mert 90dB-lel szóltak a hangfalak, aztán rájöttem, hogy 8Ohm az impedancia, mert alacsony frekvencián (jelen esetben 50Hz) kicsi a tekercs kapacitív reaktanciája és ezért fel tud venni néhány Ampert.”

Honnan veszed, hogy a hangszórók 90 dB-el szóltak? Csak úgy meghallgatás alapján? Elég érdekes! Amennyiben a 8 ohm impedanciájú hangszórón 8 V-ot mértél, az éppen 1 A-t vett fel, nem néhány ampert! A tekercsnek nem kapacitív, hanem induktív reaktanciája van! Ezt nem lehet „véletlenül” elírni!

Elnézést, ha kissé erősebben fogalmaztam!

Először is, nem feltétlenül mindenki jártas az elektronikus mérésekben, mindenki volt kezdő, ezért nem kell másokat lenézni. Kezdő koromban a hiányos tudás miatt én is tettem tönkre műszert.

A hagyományos, mutatós műszereknél a mérési eljárás az volt, hogy először a legnagyobb méréshatárra állítottuk, majd fokozatosan kisebb méréshatárra kapcsoltuk, amíg a mutató lehetőség szerint a skála felső kétharmadára mutatott és ekkor olvastuk le a mért értéket. A lehetőségekhez képest így érthető el a legnagyobb pontosság. Ha nem ismerjük a mérendő feszültség nagyságát, akkor mindenképpen a legnagyobb méréshatárban kezdjük a mérést.

A digitális műszereknél nagyjából hasonlóan van, a mérést a mért feszültségnél nagyobb, de ahhoz közel eső méréshatárnál célszerű végezni. Például, ha a mért feszültség 8 V és a műszeren 2, 20, 200 V-os méréshatárok vannak, akkor azt a 20 V-os méréshatárnál mérjük. Persze mérhető a 200 V-os méréshatárnál is, de ekkor pontatlanabb lesz a mérés. Az én műszeremen próbaképpen megmértem egy 9 V-os akkumulátor feszültségét a 20 és a 200 V-os méréshatárnál. A 20 V-os méréshatárnál 9,05 V-ot mutatott, a 200 V-os méréshatárnál 9,1 V-ot. Ennek oka, hogy a 20 V-os méréshatárnál még kéttizedes, de a 200 V-os méréshatárnál már csal egytizedes pontossággal mér, így a 9,05 V-ot 9,1 V-ra kerekítette.

Visszatérve a te esetedre, ha csak olyan műszered van, amelynek a méréshatára váltakozófeszültségen 200 és 250 V, akkor mérheted azzal is a 8 V körüli feszültséget, de ekkor nem lesz olyan pontos a mérés. Nem tudom a te műszered hány tizedes pontossággal mér, ha egytizedes pontossággal, akkor a mutatott 8 V nem biztos, hogy pontosan 8 V, lehet, hogy 7,5 és 8,4 V között volt, ezt pontosan megállapítani nem lehet. Gondolom nem egy laboratóriumi pontosságú mérés volt a cél, csak egy kísérlet. Emiatt tényleg nem érdemes egy új műszert venni.

Egyébként, ha a 8 ohmos hangszórón 8 V-ot mértél, akkor azon U / Z = 8 / 8 = 1 A áram folyt, a teljesítmény pedig S = U^2 / Z = 8^2 / 8 = 8 VA volt. Viszont tényleg vigyázni kell a hangszóróknak ilyen alacsony frekvenciával való „megbőgetésével”, mert azok tönkremehetnek. Sajnos én már jártam így, névlegesen 60 W-os autóhangszórókra 100 Hz-en kb. 6 W teljesítményt adtam. Ennek hatására a lengőtekercsek leváltak a csévetestről, többé nem mozgatták a membránt, mehettek a kukába. A hangszóró olyan 8-10 cm átmérőjű lehetett, így a ráírt 60 W igencsak megkérdőjelezhető, hiszen tized akkora teljesítmény is tönkretette. Jó az is igaz, nem arra készült, hogy 50-100Hz-es szinuszjelet hallgassanak rajta mondjuk több 10 W-tal.

A valóság persze bonyolultabb, mert a hangszóró egy frekvenciafüggő impedancia, amelynek értéke még a membrán kitérésének mértékétől is függ. A hangszóró impedanciája a frekvencia növelésének függvényében: egészen kis frekvencián kicsi, majd a mechanikai önrezonancián (ez mélysugárzó hangszóróknál általában néhányszor 10 Hz) meredeken nagy értékre nő, utána meredeken csökken elér egy minimumot, majd növekszik, ez a növekedés az induktív reaktancia növekedése miatt van.

Kicsit hosszúra sikerült, de remélem, így már érthetőbb.