Sorban mennek tonkre elektronikai eszkozeink. Mitol lehet ez?

Szervizszempontból ez úgy működik, hogy megvizsgáljuk a hibát és feltárjuk a lehetséges okokat.

Például magam is, nem csak villámkárról szoktam szakvéleményt kiadni a biztosítók részére, néha vannak áramszolgáltatói esetek is.

Túlfeszültség okozta kár kimutatható, illetve rutin alapján is különbséget tudunk tenni a szokásos meghibásodásokhoz képest, vagy épp a villámhoz képest is.

Szélsőséges eset, amikor háromfázisú rendszeren, szerelési hiba, karbantartás során, 230 V fázisfeszültség helyett a 400 V vonali feszültség "befigyel". Vagy annak terhelésarányosan leosztott része.

De okozhat ilyet még lakáson belüli kontakthiba, csatlakozások beégése, amikor a feszültség csak néha ugrik meg, azt hiába is méred alkalmilag.

FI-relé nincs mindenhol, egyébként is az a föld felé elszivárgó áram esetén reagál. Nem túlfeszvédő.

Három fázis esetén a fázisáramok vektoros eredője folyik vissza a nullavezetőn, a FI-relé azt is figyeli, de tévedés azt hinni, hogy a nullavezetőn minden esetben folyik áram, egy háromfázisú rendszerben.

Persze, egy lakásban nehezen adódik olyan helyzet, amikor mindhárom fázis terhelése pontosan egyforma.

De ha elképzelsz egy háromfázisú, deltakapcsolású aszinkron motort, ott a nullavezető be sincs kötve, hiszen nincs hová. Egy FI-relének pedig ilyen esetben is végeznie kell a dolgát, nullavezető nélkül.

Végzi is, detektálja az áramok vektoros eredőjét, ami fizikai kényszerűségből adódóan csak nulla lehet. Legalábbis, amíg nem szivárog semmi a föld felé, amitől megborul az egyensúly és a FI-relé leold.