Ha két ceruza akkut összekötök párhuzamosan akkor amelyik jobban fel van töltve abból átáramlik a töltés a másikba?
Tehát a pozitívot a pozitívhoz és a negatívot a negatívhoz kötöttem és azt vettem észre hogy ha multiméterrel megmértem őket külön külön akkor amelyiknek teljesen feltöltött állapotában 1,34 V volt a feszültsége annak nekiállt csökkenni míg a másiknak amelyik már teljesen le volt merülve annak meg emelkedni.
Így akkor fel lehet tölteni? Esetleg ha egy db feltöltött akksiból nem is tud annyi áram átmenni a lemerültbe akkor ha mindig cserélgetem mellette a feltöltött akksikat akkor előbb utóbb feltöltődik?
Ebben az esetben a belső ellenállás már kevés.
Arra gondoltam, amit egy vérprofi alak művelne ilyenkor: előveszi a multiméterét és jól beiktatja. Meg egy ellenállást is, ami létrehoz megfelelő áramot.
Megjegyezném, ha csak két celláról táplálod, nagyobb lesz az áramcsökkenés, a töltés eleje és vége között.
Míg, ha nagyobb feszültségről töltöd, noha nagyobb ellenállás kell és az jobban is melegszik, de arányaiban kevésbé fog csökkenni az áram. Mondhatni stabilabb lesz. Azaz jobban közelít az áramgenerátoros jellegű tápláláshoz.
"Megjegyezném, ha csak két celláról táplálod, nagyobb lesz az áramcsökkenés, a töltés eleje és vége között.
Míg, ha nagyobb feszültségről töltöd, noha nagyobb ellenállás kell és az jobban is melegszik, de arányaiban kevésbé fog csökkenni az áram. Mondhatni stabilabb lesz. Azaz jobban közelít az áramgenerátoros jellegű tápláláshoz."
Ezt az összehasonlítást a 2 cella párhuzamosan Ni-Mh akku 1,2V vs 2 cella 1,5V os elem közti különbségekre érted?
Mindegy, hogy elem, akku vagy tápegység.
Ez csak arról szól, hogy nagyobb feszültségről szokás tölteni, de akkor ellenállás is kell (most csak ennél a technikánál maradva).
Nagyobb feszültséget csak cellák soros kapcsolásával tudsz elérni. Nem párhuzamosról beszéltem.
Soros körben mindegy, hogy a kör mely pontján van egy ellenállás, vagy akár több ellenállás elosztva.
Az ellenállás értékét a feszültségek különbsége és a kívánt áram nagysága határozza meg.
Ezt még befolyásolja a cellák soros belső ellenállása is, noha az arányaiban kisebb, így kisebb a hatása is.
Egyszerű.
Legyen az akku névlegesen 1,2 V és 2 Ah kapacitású.
Normál töltés C/10, azaz 0,2 A 15 óráig.
Van egy 5 V-os dugasztáp.
5 - 1,2 = 3,8 V-ot kell ejteni egy ellenálláson.
3,8V / 0,2A = 19 ohm
Az ellenálláson hő formájában távozó teljesítmény:
3,8V x 0,2A = 0,8W
Mivel ilyet nem kapsz, 18 vagy 22 ohm szabványértéket lehet választani (inkább 18) és 1W teljesítményűt, hogy el bírja fűteni, amit kell.
Másrészt a valóság ennél árnyaltabb, mert még a cellának is van belső ellenállása, valamint töltődés közben csökken is az áram.
Tehát az egyszerű számítás csak az alapelveket mutatja meg.
Ezért egyszerűbb sokszor még egy profinak is próbálgatással kikísérletezni az áramot, noha a "kezdőlökés" megállapításához nyilván lehet számolni is.
Ugyanakkor rájöhetsz arra is, hogy ha pl. 12 V betápra számolod, nagyobb ellenállás, nagyobb veszteség, de stabilabb lesz az áram töltődés közben, ahogy már utaltam rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!