Miért kezdtem el sírni? Hogyan legyen erős?

21/F

Érzékeny fiú vagyok. (Ami végett szégyellem is magam.)

Máma reggel annyiszor tüsszentettem, és fújtam az orromat is annyiszor. A közérzetem is változik. Egyszer jobb, egyszer pedig nem.

Szerdán volt olyan hirtelen szédüléses mizériám, már jobb valamivel. Mindenfélét olvastam interneten, hogy úgy megijedtem, pánikba estem. Talán megint kapdos a betegség?

Máma pici vita volt otthon. De hiába ha nem is foglalkozom azzal, bementem a szobába, és elkezdtem zokogni, sírni, de aztán átment rajtam. Én erről nem tehetek, érzem, hogy kell sírnom, és ez jön magától. Nagyon rossz időszakon megyek keresztül, se barátok, se barátnő. Állandóan mondják otthon, hogy ennek van barátnője, már együtt laknak egy lakásban, ez még ráad egy lapáttal. Amikor volt lehetőségem ilyen-olyan lánnyal kikezdeni, ami az ő szerintük nem hozzám való volt, és hogy olyanoktól csak távolodjak. Ez volt úgy kb 5-6 éve. Most már mindegy milyen lány lesz csak legyen, csakhogy most nagyon nehéz olyan lányt keresni ami évekig tartana a kapcsolatunk.

A legjobban az bánt, hogy egyedül vagyok, se barátok, se barátnő. Nincs kinek kibeszélni magamat. Nincs kivel elmenni szórakozni. Magamban fojtok mindent.

Vannak dolgok amik iszonyatosan bántanak mint pl.: szűz vagyok. Iszonyatosan hiányzik már a női test, hogy túl legyek rajta. Tapasztalatlan vagyok, amit a szexet illeti. Sajnos. Csalódtam annyi emberben, hogy én meg is bocsájtok nekik, csak legyenek itt nekem, ne érezzem magam egyedül, mert az nagyon rossz érzés egyedül lenni. Máma kérdezte tőlem a mamám, hogy mi bajom van, látta rajtam, hogy kedvetlen vagyok, mondom semmi. Most mondjam el neki, hogy hiányzik a sex, barátok, esetleg barátnő? Ő ezen úgysem tud változtatni, és nem tudna mit nyilatkozni.

Tudnátok rajtam segíteni? Esetleg tanácsok. Köszi.