Ha megütöm magam és fáj; akkor gyenge vagyok, vagy erős?

Fizikai értelemben gyenge az, aki úgy az átlagnál kisebb erőkifejtésre képes, illetve rövidebb ideig. Lelki szempontól gyenge az, akit valamilyen akadály, probléma meggátol abban, hogy tovább munkálkodjon. Pl. egy fájdalom érzése meggátolja abban, hogy megőrizze a nyugalmát, kitartását…

Erős az, aki az átlagnál nagyobb erő kifejtésére, illetve hosszabb ideig képes. Lelki értelemben meg erős az, aki képes felülkerekedni az érzelmein, kontroll alatt tartani az érzéseit, képes higgadt, céltudatos, aktív maradni az érzelmei ellenére.

Ha megütöd magad és fáj, az nyilvánvaló érzés. Mindenkinek fáj, aki megüti magát. Ez a fizikai erődről nyilván semmit nem árul el, a lelki erődről sem a fájdalom érzése árul el bármit is – aki ráüt az ujjára a kalapáccsal, annak az fáj –, hanem az, hogy ennek okán lekucorodsz-e a sarokba és sírdogálsz, nyavalyogsz, vagy méltósággal viseled a dolgot – egy esetleg káromkodás belefér, meg ha vérzéssel járó sérülésről van szó, egy sebtapasz felragasztása is indokolt –, és amint van rá lehetőséged, folytatod azt, amit addig csináltál.