Van itt olyan akinek vagyonosak a szülei és semmittevésre késztet a pénz megléte?

A pénzt kezelni, meg kell tanulni.Ha nem teszed akkor majd a simulékony haverok megmondják,hogy mit tegyél de abba nem lesz köszöneted.Különben meg az a véleményem ha valakinek soha sem volt pénze annak csak gond lenne vele.

Mert ha nincs az is gond,de van az is az.

A semmittevést sokan félreértik, direkt félremagyarázzák.

Dolgoztam már rengeteget életemben. Volt hogy nagyon élveztem a munkám, volt hogy utáltam.

Mióta van pénzem elég, azt csinálom, amihez kedvem van. Fix, kötött munka kizárva. Sokszor "tevékenykedek", mert munkának csak azt hívom, ami muszáj. Néha egy hét alatt annyit elvégzek, mint régen fizetett munkaidőben egy hónap alatt. AZtán ha eljutottam addig amíg terveztem, vagy megunom, akkor egy-két hétig tényleg nem csinálok semmit.

Én 18 és 35 éves korom között nem vagyok büszke arra, amit megtettem. Akkor jó bulinak tűnt, Istennek éreztem magam, egész életemben csak utazgattam és buliztam. Sosem csaptam szét magam, nem egy barátom halt meg ebben az életkorban, aki nem tudott mértéket tartani és túlszívta magát, vagy autóbalesete volt, sok ember van, akit megőrjít a sok pénz.

63 országban voltam, van 2 diplomám, de 0 napot dolgoztam, 742 nővel volt szexuális kapcsolatom és ebből csak 23 volt prostituált.

Ejtőernyőztem, búvárkodtam, utaztam tengeralattjárón, repültem még Concorde géppel is, egyedül a világűrben nem voltam még, de mindent amire csak vágytam kipróbáltam.

Ma a háttérből támogatok számomra érdekes startup projekteket és több egyetemnek segítek tőkeinjekcióval új tehetségek felfedezésében és felfuttatásában. Kicsit elvetettem a sulykot és sosem szerettem volna hírnevet (talán ez mentett meg attól, hogy nem úgy végeztem, mint sok barátom, akik már nem lehetnek közöttünk), eddig is kerültem a nyilvánosságot, de most még jobban.

A semmittevés fogalma azonban nem értelmezhető, hiszen az ember mindig csinál valamit. Az én múltbéli életmódommal senkinek nem termeltem hasznot, tehát nem nevezhető semmilyen értelemben munkának, azonban az "alám tett" vagyont olyan mennyiségben költöttem, hogy azzal közvetett módon számos vállalkozónak nem kevés mértékben hozzájárultam az akkori bevételéhez. Ezek az emberek a keletkezett profitot fel tudták használni számukra lényeges célokra, ezért mindenképpen hasznosult az én akkori semmittevésem. Minden csak értelmezés kérdése.