Tenyleg ilyen negativ figura vagyok?

Kiskoromtól szigorúan vettek, kemenyen beszelt velem apam, kritizalt mindig visszafolytott duhvel, hogy mas milyen ugyes milyen szep, hogy en ilyen olyan vagyok , stb

Amit tudtam megtettem, tanultam egy erös átlagos tanuló voltam sok mindenben voltam jeles , csak a matek nem ment lánykent olyan jól, de a tanar szigorú volt verte a diakokat igy nem tudtam koncentralni ( nyolcvanas evek vege)

Mire hazajöttek a szuleim kitakaritottam, igyekeztem a suliban de ha irodalom es nyelvtanból kaptam dijat azt mondta apam hogy miert nem matekböl

Csak a szorongasra emlekszem es a felelemre , ahogy apamtól feltem folyamatosan , mert mindig morgolódott , kötekedett, es örjöngött , duhöngött , semmi nem volt jó , egy megterhelö legkör voltbotthon emiatt

Emlekszem amikor 8 evesen faradt voltam reggel es lassan keszultem , erre vallfaval megutött hogy ö ”ku..át nem nevel” ne legyek lusta

Borzasztó volt , mellette növe erni , semmi tiszteletet nem mutatott es folyton bennem lakott

Akkor hittem hogy tenyleg ezt erdemlem , anyam mindenben egyetértett vele, es megszoktam hogy nekem nem jár biztatas, kedves szavak hanem rablógyilkosnak megfelelö banasmódot erdemlek

Maig en vagyok a semmirekellö , a hü..e, aki mindenert hibas

Sajnos eszrevettem hogy apamat IRRITALTA A JÓKEDVEM, a mosolyom, amelyet igyekezett mindig letörölni, es elvezte ha banthat . Csak úgy folyt belöle a mocsok

Sose kaptam biztatast , jó szót , elfogadast , es ezert a gyerkkorert kemenyen megfizettem ( meg igyis en) rossz hazassag hasonló ferfivel , es utana meg a magany . ( anyagilag nem volt zsugori apam , penzt azt adott igy zsebpenzt annak idejen es sokszor jartam taxival suliba )

Maig nem szabadultam az erzestöl hogy valami gond van velem es talan az engem szapulóknak igaza volt