Ez bulimia? Hogyan álljak le?

Undorodom magamtól, kövérnek látom magam és ha belenézek a tükörbe a sírás kerülget már hónapok óta. Az utóbbi időben szinte csak erre tudtam gondolni és arra, hogy bármit megtennék azért, hogy lefogyjak. Bármit ettem utána olyan bűntudatom volt, hogy legszívesebben meghánytattam volna magam, de tudtam és most is tudom, hogy ez nagyon rossz és bulimiához vezet és én nem akarok bulimiás lenni, ezért inkább vagy nem ettem semmit vagy nagyon keveset. Az a legnagyob probléma, hogy akkor is bűntudatom volt amikor nem ettem, és mindig sírva húztam le a wc-n a kaját és még jobban utáltam magam amiért csak úgy kidobtam az ételt. Úgyhogy megint elkezdtem enni de ilyen falási rohamaim voltak, mindent felzabáltam amit csak találtam. Persze utána rettenetesen éreztem magam, ha nem láttak zokotam és felburogattam mindent de nem hánytattam magam, mondogattam magamnak hogy azzal csask ártok magamnak és csak még rosszabb lesz. Aztán nem bírtam tovább és azt hiszem legelőször 3 vagy 4 hete muszáj volt. Egyszerűen nem bírtam elviselni hogy az a sok szemét bennem van és egyre kövérebb leszek. Aztán az első után nem tudtam leállni és volt hogy minden nap akár többször is meghánytattam magam és nem csak a falási rohamaim után hanem ha teljesen normális kaját ettem akkor is. Az utolsó pár napja volt de elhatároztam hogy többet nem csinálom mert nem akarok bulimiás lenni nem akarok beteg lenni. Most viszont megint csak erre tudok gondolni és félek hogy nem bírom ki. Tegnap is voltunk vendégségben és megettem 3 palacsintát, utána meg olyan rosszul éreztem magam, hogy be kellett zárkóznom a fürdőbe mert különben észrevették volna hogy valami baj van. Ma még nem ettem semmit, félek hogyha eszem utána rögtön hánynom kell. Mit csináljak? Nem beszéltem erről még senkinek és szeretném egyedül megoldani. Sajnálom ha hosszúra sikeredett vagy hülyeséget írtam... és köszönöm annak aki végigolvassa és értelmesen válaszol.