Hogyan legyek nyitott és magabiztos?

Az a helyzet, hogy semmi önbizalmam nincs, nem bízok magamban, nem adok a saját véleményemre, ezért inkább nem is nagyon osztom meg emberekkel. Csak azok közelében tudok őszinte lenni, akiket már nagyon-nagyon jól ismerek. pl.:család, és a legjobb barátnőm(1)De a többi embernek nem merek a szemébe nézni, és ha valaki beszél hozzám mindig olyan hülye érzés fog el, mintha izgatott lennék, vagy mintha kritikusan figyelném magamat kívülről: minden mozdulatomat, szavamat, és szerintem ez gátol meg abban, hogy kimondjam a véleményemet, hogy önmagam legyek. Meg amikor mondok valamit mindig lesem a többiek arcát, a szavaimra való reagálásukat...És amikor megfigyelem a többi ember beszélgetését, akkor olyan dolgokat mondanak, tesznek, amikre én is tök könnyen képes lennék, csak nem teszem meg, mert azt hiszem hülyeség, vagy nem tetszik majd nekik.....És mikor nagyobb társaságban vagyok mindig úgy érzem, hogy figyelnek: a mozdulataimat, a szavaimat. Ja, és gondolom kitűnt a szövegből, hogy semmi önbizalmam nincs. Ezenfelül, ha az emberek társaságában vagyok, mindig úgy érzem, hogy mondanom kell valami cuccost, és olyankor természetesen sosem jut eszembe semmi, hiába kutatok valami kibeszélhető, jópofa dolog után. Úgy irigylem a többi, magabiztos embert! Gyűlölöm magamat, amiért annyira nem vagyok képes, mint akárki más...kíváncsi vagyok, vajon milyen volnék én...az igazi én, nem az, akit nap, mint nap mutatok az emberek felé. Vajon jófej lennék? Vajon elengedhetetlen tagja lennék egy társaságnak...Vajon fontosnak tartanának e az emberek? Akárhogy is, nagyon szeretném, ha a többiek felnéznének rám a suliból, vagy akárhonnan. Persze nem várom azt, hogy a megoldás hirtelen az ölembe pottyanjon, ha kell, képes vagyok bármit (illetve sok mindent) megtenni érte. Keményen dolgoznék, megállás nélkül, csakhogy megtaláljam a választ. Képes lennék végigcsinálni, csak nem tudom, mit kell tennem.

Kérlek segítsetek!