Szerintetek is abba kell hagynom a fogyózást?

Mindenképp hagyd abba. Inkább sportolj!

Hidd el, hogy szép agy és jó az alakod. Szerintem ahhoz a magassághoz tökéletes az a testsúly. És a mérleget felejtsd el, mert nem mutat igazat. Az izom nehezebb, mint a zsír. A ruhaméret az igazi mérce. És a 42es gatyából 34-36os azért nem semmi. ;)

Próbáld meg racionálisan kezelni.

Először is ne nézegesd magad a tükörben, hanem számolj.

[link]

Ez alapján teljesen normális a testsúlyod, se híznod nem kell, se fogyókúráznod. Mindegy, hogy mit „érzel”, ez ad egy objektív mércét. Az embernek sokféle érzelmei vannak. Vannak teljesen irracionális érzetei. De ezeket meg lehet „szelídíteni”, le lehet halkítani, lehet őket uralni. Legfőképpen hideg fejjel, racionálisan végiggondolva ezeket. Erre jó a fenti testtömeg index kalkulátor, le tudja leplezni, hogy az adott érzeted irracionális, ami már elve egy lépés annak legyűréséhez.

Másrészt gondolj bele, hogy pontosan milyen konkrét, racionális dolgokban lenne neked jobb, ha vékonyabb lennél? Többet keresnél? Nagyobb eséllyel nyernél a lottón? Több dolgot látnál a világból? Viccesebb lenne ugyanaz a vígjáték tőle? Finomabb lenne mondjuk málna tőle? Nem. Esetleg lehetnek olyan területek, ahol jobb lenne, mondjuk jobb eséllyel találnál társat. Bár ott sem 1-2, vagy 5-10 kg fog számítani, hanem más tényezők, a személyiséged, stb… De mivelhogy már van párod, ezzel sem nyernél semmit. Egyetlen dolog történne, elégedettebbnek éreznéd magadat a testsúlyoddal kapcsolatban. De ez egy saját farkába harapó kígyó, olyan, mint a dohányzás, aminek azon kívül semmi haszna, hogy csökkenti a cigaretta utáni vágyat.

De ne csak magadat vizsgáld meg racionális szemmel. Nézd meg az ismerőseidet. Nézd meg melyiknek van jó alakja, melyik kövér. Majd nézd meg, hogy vajon az élet bármelyik területén sikeresebbek-e, jobbak-e, boldogabbak-e. Azt fogod látni, hogy általában nem, a testsúlytól – erősen tág határok között – igazából semmi nem függ. Vannak nagyon boldog, sikeres, ámbátor kövér emberek. Meg vannak bomba nők, kiábrándító helyzetben.

Gondolj bele, hogy az életedben mire emlékszel vissza szívesen, mik voltak a legemlékezetesebb, legszebb emlékeid, élményeid. Utána nézd meg, hogy ezek hogyan függnek össze a testsúllyal, egy kövér ember nem élhetné meg ezeket ugyanúgy?

Oké, ha tényleg valami pszichés oka van a dolognak, akkor nehéz ezt racionalitással felülírni, de érdemes megpróbálni. Felejtsd el a mérleget, a tükröt, a pszichológust, próbáld élvezni, hogy nyár van, nem kell fáznod, hogy van egy párod, akit – remélhetőleg – szeretsz és ő viszont szeret, élvezd a dinnye ízét, a madarak énekét, az eső illatát, stb…

Ha viszont nagyon nem tudod lerázni ezt a gondolatot, akkor valóban érdemes pszichológushoz fordulni.

> Lisztet zabpelyhet liszttel helyettesítem

Gondolom azt akartad írni, hogy a lisztet zabpehellyel. Remek, csak kalóriában nüansznyi különbség van. Viszont a zabpehelyben több a fehérje, meg a zsír.

> olajat kókusz olajjal

Megint csak nüansznyi a különbség kalóriában és zsírtartalomban. A kókuszolajban a telített zsír kevesebb, maximum a koleszterinszinted lesz tőle jobb, de súly szempontjából ez mellékes.

> Cukrot nem használok és nem is helyettesítek,megvagyok nélküle

A kérdés, hogy a szervezeted tápanyagigénye is ezt mondja-e.

> tejsavó protein

Nagyszerű fehérjeforrás, de hiányzik belőle egy csomó tápanyag. (Pont ez a lényege.) De ez vissza tud ütni rendesen. (Lásd később.)

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Ne helyettesítgess semmit semmivel. Egyén normális kaját, megfelelő mértékkel. A fogyókúrákkal is az a probléma, hogy a szervezet bizonyos tápanyagok hiányát érzi. Mikor abbahagyod a fogyókúrát, a szervezet arra van kondicionálva, hogy tartalékoljon, fogyasszon valamiből többet, mint amire szüksége lenne. Az ilyen „egyél csak ……-t” jellegű diétákkal is az a gond, ami a régi paraszti kultúrában volt. Ha csak krumplit eszel, akkor hiába eszed, éhes maradsz, mert a szervezetednek húsra van szüksége, így jelez, hogy egyél még, mert nem kaptál elég húst. Te – mivel éhes vagy – eszel is… Krumplit, mert azt van csak. Na ez lehízáshoz vezet.

Most lehet, hogy összeraksz egy diétát, ami kalóriában oké, zsírban, fehérjében, szénhidrátban számszerűleg oké, csak mondjuk egy adott vitaminból, tápanyagból nincs benne elég. Akkor bizony a szervezet továbbra is éhes lesz erre, amint van lehetősége, elkezd tartalékolni. De úgy általában mindenből.

Az a normális, ha az ember mértékkel, de változatosan étkezik. A mértékkel itt azt jelenti, hogy nem kell hű de jóllakottnak érezned magad, de mikor felállsz az asztaltól, nem szabad azt érezned, hogy még éhes vagy. Nyugodtan lehet cukorral inni a kávét. Nem attól a két kockacukortól fogsz kg-okat felszedni. (Elvégre mégsem 2 kg cukrot eszel meg ugye.)

Amúgy általában nem az a baj, hogy túl sokat eszünk. A legtöbb ember teljesen normális adagokat eszik. A probléma, hogy városi életvitelünk miatt általában nem mozgunk eleget, az emberi szervezet nem ennyire lusta üzemmódra van kihegyezve. Nota bene régen aktív néptáncos voltam. Napi 2*3 óra tánc + fellépések, biciklivel jártam, azért napi 2-3 km-t letekertem, de otthon is állandóan mozogtam. Viszont nagyon vékony voltam, a normálistól vékonyabb. Simán megettem egy 40 cm-es pizzát vacsora gyanánt, egyszer egy nyári táborban vacsoraképpen – jó, úgy 5-6 óra leforgása alatt – megettem 10 tányér túrós tésztát, cukorral, tejföllel. Meg úgy húst ettem hússal. Mégis voltam fiú létemre 180 cm-el, vagy 57 kg. Mára a táncot abbahagytam, informatikus vagyok, rendszerint ülök egész nap. Hiába eszem relatíve keveset, igyekszem több zöldséget fogyasztani, a napi 1 sört is elhagytam, mégis csak jönnek-jönnek föl rám a kilók. De nem fogyókúráznom kellene, hanem mozognom. (Sajnos ez nehezen kivitelezhető a jelenlegi élethelyzetemben, de ez már az én problémám.)