Aszociállis vagyok, szociális fóbiás vagy mi? És hogyan lehet ezt kezelni? Változtatni rajta?

Soha nem voltam egy nagy társasági, az de kb 12 éves koromig még voltak barátaim, aztán a legjobb barátnőmmel eltávolodtunk egymástól. Azóta egy barátnőm se volt. Őszintén szólva egyre jobban utálok emberek között lenni, régebben még azért szerettem eljárni, örültem ha moziba mehettem vagy vhova, de mostanában nem hogy sehova nem járok de még boltba menni se szeretek. Utálom ha a bizonyos rokonok átjönnek, és hangosan nevetnek. De még a kortársaimt se bírom, erre akkor jöttem rá amikor átjöttek hozzánk mindenki bent volt, beszélgettek, filmet néztek, de én inkább kimentem az öregek, felnőttek közé. Egyszerűen nem tudok új kapcsolatokat kialakítani az új oszt.társaimmal se, max beszélünk pár szót, de mondatokat alig tudnak kihúzni belőlem, vagy mert nincs kedvem velük beszéélgetni, vagy félek hosszasan beszélni. Néha rossz érzés hogy nincsennek barátaim, de amikor emberek közelében vagyok feszélyezve érzem magam, szerintem kisebbségi komplexusom van. Ha rossz jegyet kapok szégyellem magam a "stréberek" előtt, ha dícsér a tanár akkor pedig a "trógerek" előtt h strébernek fognk tartani.