Lehet azon változtatni, hogy az emberek akik így meg úgy viszonyultak hozzám máshogy tegyék azt?

ha ez zavar, neked kell változni, nem nekik

el vagy kényeztetve, járj inkább küzdősportot tanulni, művelődni, vagy járj el bulizni, verekedni, és felveszed a laza tahó stílust.

számomra a kérdés is értelmetlen, eleve nem beszélek olyan emberekkel, akik idiótán röhögnek ha nem mondok semmi vicceset.

egyébként egy másik témában még irtó optimista voltál, nem tudom miért akarsz most beletörődni ebbe (bár én nem is látom a problémát)...

erről beszéltem. van az kedves felszínes kapcsolatokban élő ember, meg a bunkó sikeres magányos. azt felejtsd el, hogy kedvesen bánsz másokkal és ők komolyan vesznek, törődnek veled és mély kötődések alakulnak ki köztetek.

ha most csajozásról van szó, a nők kifejezetten a bunkó pasikra buknak, mert kihívást kínálnak nekik, az ilyen rajcsávók érzik és tudják hogy képességeik a nőké felett vannak.

bár nyilván a következő buktató ott van, hogy tisztában vagy a képességeiddel, és tudod hogy töketlen vagy - ez az igazság - mert ráadásul még csak szólni sem mersz, annyira félsz a magánytól.

hát hadd segítsek rajtad: hagyd az ilyen hülyéket. tölts el egy kis időt magaddal, képezd magad, előbb te legyél ember, utána akarj kapcsolatokat. ha kicsit értelmesebb és magabiztosabb leszel, rá fogsz jönni, hogy az ilyen ostoba libákra és probléma nélküli problémákra nem érdemes időt pazarolnod.

igaz akkor már nem is fog érdekelni mások véleménye rólad, mert tudod mire vagy képes.

és nyilván itt 1-2 éves átalakulásról van szó, nem hiphop jópasilettem dologról.

továbbá az is gátol a fejlődésedben hogy irtó naiv vagy és önbizalomhiányos, tehát amíg ezeken nem lépsz túl, ne számíts semmire. gyakorlatilag ez az amiért az utcagyerekek sokkal sikeresebbek, mint az otthonülős elkényeztetett stréberek. ha ezek mellett még csak jó tanuló sem vagy, akkor nagyon sötét jövő áll előtted.

ez sugárzik a nevedből, a hozzászólásaidból, a kérdésedből, a kérdésreakcióból, kb mindenből

nem, a félénkséged oka a rettegés a magánytól és az önbizalomhiány, amit naivitással próbálsz kompenzálni. remélem így már érthető a kép

"vagy ne bízzak meg senkiben ,de akkor megin csak hülyének néznek.. "

látod a baj itt van, hogy megint azon töröd a fejed, hogy mások mit gondolnak rólad, és nem azon, hogy neked mi a jó. amíg kifogásokat keresel, problémákat, és mások vágyait lesed, sosem leszel önmagad

"tegyük fel ,hogy odamegyek és megmondom nekik..a válasz vmi ilyesmi lenne "hát akkor ne gyere velük inni" "

tehát társaságfüggő vagy

agykontroll, vizualizálás, úgy érzed hogy bejössz egy csajnak, ezek is mind durva álmodozó jellemre vallanak. nekem mindegy, de te fogsz egész életedben problémázni az érzékenységeden.

tulajdonképp nem tudok mondani ezen felül semmi hasznosat, ez kb a szorongás szintjét üti meg nálam, hogy ilyen számomra kézenfekvő dolgokon sokat problémázol. a pénz meg az idő érzékelhető nehézség, de az hogy rajtad van egy fogszabályzó... komolyan megéri az ostoba nőkért fáradozni, azokért, akiknek annyitól "nem jössz be" hogy fogszabályzós lennél? egy lánynál különben sincs értelme szerelembe esni. igen ez ellentmondásos, de ha jót akarsz magadnak akkor nem hagyod az érzelmeidet uralkodni magadon, hogy 2 hónap múlva rájöjj, kibírhatatlan az illető. először ismerd meg, és ha ő is tud bizonyítani valamit a személyiségével, akkor megengedheted magadnak, hogy szeresd. egyéb hiányában ő is csak egy cukipofa a sok közül.

"de itt meg is akad a dolog hogy "hűű ecsém nagyon király a videód" ..és röhögnek tovább azon hogy jancsi hogy itta le magát péntek este "

ezek után meg végképp nem értem, miért ragaszkodsz ennyire a társasághoz. azon felül hogy társaságfüggő vagy.

szerintem egyértelmű hogy én a bunkó magányos vagyok, mert nem szorulok mások elismerésére. igaz nem vigyorognak annyian rám, vagy ha teszik, tudom mit gondolnak valójában mögötte, de képes vagyok elviselni a valóságot. nem másokat követek, hanem önálló vagyok, nekem akadnak talpnyalóim, vagy őszinte és közömbös emberek. őszinte alatt értem az utálkozókat, és azokat, akik értékelni tudják, hogy őszinte vagyok. megtanultam elfogadni, hogy az emberek hülyék és nem érdemes pazarolni rájuk energiát. ha magadban megtalálod azt a biztos pontot, hogy folyamatosan újabb sikereket érj el, rájössz, hogy a kapcsolatok sokszor csak hátráltatnak. például amíg ott piázol a kocsmában a haverokkal, akik 163adjára is ugyanazt a béna poént sütik el, addig eljárhatnál edzeni, gitározni, vagy dolgozni, tanulhatnál valami olyat, amiből később meg fogsz élni, vagy ismerkedhetnél lányokkal, hogy legyen fogalmad arról, mi közül válogathatsz...

ezért akarlak téged megkímélni az időpazarlástól. nem azt mondom hogy tartózkodj a társaságtól. hanem azt, hogy hogy ugorj fejest. figyeld meg a dolgok hogy működnek, legyen minden nap tanulság a helyzetekből. feszítsd túl a húrt, múld felül önmagad, ilyesmi. az iskola nem az élettered, csak egy eszköz arra, hogy később pénzt keress. legyen életed azon kívül is, ha jobban meg akarod ismerni az embereket. másképp nem fogod magadtól leküzdeni a félénkséged és érzékenységed.

ez tény, hogy a nevelés meg a gyerekkor sokat számít, de van 1 adagjellem is benne, amit örököltél. például figyeld meg a férfi rokonaidat, hogyan viselkednek.

ezt mondom hogy pont ebből kell kitörni. csak az első lépés nehéz, mert utána már egyre több dologban felfedezed magad. igaz a bunkóság nem erény, de sajnos hasznosabb, mint a kedvesség, sokszor a magabiztossággal jár együtt, még akkor is, ha a magabiztosság a kiváltó ok.

szerintem nem figyelsz eléggé magadra. meg kell tudnod miért fontos az, hogy mit gondolnak mások rólad. félsz hogy egyedül maradsz? hiszen most sincsenek barátaid. félsz hogy összevernek? tanulj önvédelmet, erősíts. félsz a megaláztatástól? tanulj meg büszke lenni, felvállalni magad, és leginkább lesz*ni mások véleményét...

hogy mit ajánlok? sajnos azt kell mondanom hogy kényelmes megoldás nincs. keress olyan embereket, akik hasonlítanak hozzád, akiket el tudsz viselni.

ha ez nem megy(ami elég valószínű lesz) akkor meg kell tanulnod együttélni a magányoddal. először is tudnod kell hogy a magány nem egy rossz dolog, és nem is vagy kivételes benne. csupán nem köti mindenki az érzésvilágát mások orrára. gyakorlatilag ugyanúgy magányos vagy egyedül, mint amikor idiótákkal vagy körbevéve, szóval nincs mit veszíteni. igaz én olyan szinten megutáltam a körülöttem lévő embereket, hogy a társaságuk rosszabb, mint ha magammal tölthetek el időt.

az a baj, hogy nem értékeled és tiszteled magad. pedig tudod, hogy többre is képes lennél. szembe kell nézni a ténnyel, hogy ez az élet számodra küszködésből fog állni, ha nem teszel ellene. sőt, sokszor még akkor is, ha mindent megteszel. meg kell tanulnod a vágyálmaidat és elvárásaidat feladni, nyitottan állni az élethez, hogy élvezhesd amit ad, és ne csak az legyen siker, ha az történik amit te álmodsz. ez a hátránya a kényeztető nevelésnek, hogy utána hatalmas pofáraeséssel nő fel az ember

erről beszéltem, attól hogy rádnéz valaki meg köszön, nem tetszel neki. majd ha olyat tesz veled, amit mással nem, akkor tényleg kellesz neki. és ha még úgy is lenne, semmi értelem nincs benne, mert nem ismer téged, te sem őt, aztán 2 hónap múlva kiderül hogy nem működik. amíg a párkapcsolatról csajozásként gondolkodsz, nem is lesznek hosszútávú kapcsolataid. ha tudnád hogy egy lány és egy nő közt mi a különbség, hogy egy nő mennyi energiát és figyelmet igényel, akkor nem kósza érzésekre hivatkoznál. aki magabiztos férfi, az vagy A megdugja őket mert mást nem akar vagy B elkötelezi magát valaki mellett, de akkor kitart mellette

a jókedv rajtad is múlik, bent magadban, bár igaz nekem nincs is ilyen kényszeres jókedvmániám.

ha tegyük fel az iskolában sok időt töltesz velük, attól még lehet 1 értelmes ember, akivel délután találkozol, és így már nem is fog zavarni annyira a napi 5 óra semmi

mert ez egy alapvető társasági ösztön, ami hátráltat téged. még 5-10 ezer évvel ezelőtt valószínűleg jól jött,

de manapság egy ilyen túlnépesedett bolygón tele kétszínű emberekkel semmi értelme. a párzási ösztön is csak addig oké, amíg az életed a vegetációról szól, de ha már várakat építesz, zenélsz, és összefüggően beszélsz, mint értelmes lénynek, kicsit nagyobb igényeid vannak, amik valóban boldoggá tudnak tenni.

erre az a megoldás, hogy keress olyan embert, akivel együtt csinálhatod ezeket. járj el koncertekre, és haverkodj ott. ha nem jön be, nem kell őket nézned napi 6 órában, ha meg igen, akkor lehet hogy lesz köztük gitáros. vagy egy dobos, és a végén lesz egy hobbizenekarod. később meg felléptek... ennyi a siker titka. utána kell járni a dolgoknak. ugyanez, ha te sporttársakat keresel, akkor járj edzőterembe, vagy pályára, vagy menj olyannal futni, labdázni, kajakozni akármi, akit érdekel. de már az is sokat jelent ha beiratkozol egy tanfolyamra, ott mások is lesznek. egy önvédelmi kurzust mindenképp ajánlanék, inkább valami japán stílust, amiben van önuralom is meg filozófia, egy jó mester megtanít neked olyan dolgokat is, ami nem csak a fizikai harcról szól, mert a jó harchoz is szükség van kitartásra, nyugalomra, magabiztosságra, összpontosításra, stb, tehát jellemfejlesztő is (ezt az oldalt ajánlom kezdésnek, budo menüpont alatt sok iskola/stílus megtalálható, az ott található címszavaknak keress utána. értelemszerűen ne fegyvereset válassz először)

a büszkeséget hülyeségnek tartom, nem is érdemes tanulni.

engem érdekel, mi van veled, ha nem így lenne, nem írnék. de ezt tanuld meg, hogy az életben senkit sem fogsz érdekelni, amíg nem kell nekik tőled valami.

ez a baj, hogy nálad a szerelem teljes megalázkodáshoz vezet, ami elveszi a férfiasságod. a nők ösztönből megérzik ezért hogy a lúzer pasival nem érdemes összejönni, mert könnyű préda.

szerintem logikai csapda van az egészben, mert ha magabiztos lennél, nem kellene bunkó haverokkal lógnod hogy jól érezd magad.

tudom, eleve ilyen érdeklődésű embereket is nehéz találni, de tovább kell keresned. olyat kell találnod aki megfelel az elvárásaidnak. ne legyen sok elvárásod, és nem lesz nagy láw első látásra, az igazi kötődés évekkel alakul ki, mert lesznek közös emlékeitek. a lényeg csak az ha valakit el tudsz viselni, tölts minél több időt vele. kettesben. én eleve nem is járok társaságokba, mert ott csak az ökörködés megy, ez birkaösztön, ami bekapcsol ha nagy a tömeg.