Miért van az, hogy egy közösségben a legbunkóbb, legparasztabb emberek beszélik ki, meg szidják a leghangosabban a többieket, de a Jóistennek se vennék észre, hogy ők maguk mekkora taplók?

Mert ez az, hogy mindig mással vannak elfoglalva... Én is mindig a fejükhöz vágnám hogy másban persze a szálkát is észreveszik, de a begyöpösödöttekkel sajnos nem tudunk zöld ágra vergődni. Ez legyen a legnagyobb örömük a rövidke életükben(ugye az állandó keserűség akár halált is okozhat).

Mert nincs annyi eszük, hogy saját hibáikat felismerjék. Azt hiszik, ők hibátlanok, mindenki felett állnak. Sajnos ennek hangot is adnak, lebuktatva magukat. :):)