Azok az emberek, akiknek nem jó az élete, és akiknek nincsenek barátjaik, akiknek nincs kivel beszélniük, akik legszívesebben öngyilkosok lennének, miért nem kezdenek el itt ismerkedni egymással?

Hány, de hány olyan kérdés volt, amiben az állt, hogy mennyire rossz a kérdezőnek az élete, hogy nincs senkije, hogy magányos, hogy mindenki utálja, és hogy nincs kedve már élni sem. Akkor ezek miért nem fognak össze és barátkoznak össze itt? Hiszen hasonló típusúak, lehet életük párját találnák meg. De nem hiszen, hogy valaha is történt olyan, hogy két ilyen személy fölvette volna egymással a kapcsolatot. Miért nem? Emberek, miért nem kezdtek el beszélgetni a másikkal, a sorstársatokkal?

Mi akadályoz meg ebben titeket?