Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Mit csináljak? /Több lent. /

Mit csináljak? /Több lent. /

Figyelt kérdés

Nem tudom mért kérdem meg pont itt, nem hiszem, hogy valaki értelmes válasszal tudna szolgálni, de máshoz még nem merek fordulni.

Ha van itt olyan, aki pszichológus és tud segíteni, az kérem tegye meg!


A baj, hogy túl erős vagyok. Az elmúlt pár évben olyan erős lettem lelkileg (ami egy ideig jó is volt), hogy mostanra már semmi nem tud megérinteni. Nem tudok sírni sem már. Pedig érzem, hogy a mellkasom nyomja, de nem jön ki, pedig annyira megkönnyebbülnék...



L.


2010. jan. 31. 21:57
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
100%
Sejtem, hogy mit élhetsz át. Régebben én is ezzel küzdöttem. Jól látod, ez hosszútávon semmi képpen sem vezet jóra. Próbálj meg beszélni a legjobb barátnőddel. Szerintem ha elkezdetek nosztalgiázni akkor kiderülhet, hogy miért zárkóztál be ennyire. Ne csak hallgasd amit mond, inkább beszélj most te magadról, ezzel ledöntessz egy falat magad körül és ő is közelebb fog kerülni hozzád, de ami mégfontosabb, hogy te is megnyílsz. Azért nem sírsz, mert azok a falak körülötted vannak és meggátolják hogy az érzelmeid utat törjenek maguknak. Szerintem. Nem vagyok pszichológus, sőt elég fiatal vagyok, csak magamból tudok kiindulni. Egy próbát mindenképpen megér. Nem fog egy-kettőre minden megváltozni és minden kezdet nehéz, de utána majd könnyebb lesz. Csak ne ijedj meg, ha észreveszed, hogy leomlottak a falak:)
2010. jan. 31. 22:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 A kérdező kommentje:

Nem szoktam elmondani ilyen dolgokat a barátnőimnek. Nem tudom, nap mint nap hallgatom a "nyafogásukat", jelentéktelen dolgok miatt szenvednek és depiznek. Ilyen komoly dolgokhoz hozzá sem tudnának szerintem szólni.

Talán a fájdalom miatt, a sok szenvedés és félelem miatt lett ez a fal körülöttem.

Félek, hogyha egyszer arra kerül a sor, még sírni sem fogok tudni...


Node majdcsak lesz valami. =) Köszönöm szépen a segítséged. =)

2010. febr. 2. 20:46
 3/11 anonim ***** válasza:
Hát ez sajnos az én barátnőimmel is így van. De néha azt veszem észre, attól, hogy nem tudnak semmit hozzáfűzni, még egy hatalmas nyomástól szabadulok meg azáltal, hogy elmondom mi bánt. Rengeteg rossz történt már velem is, sőt most is egy rettenetes időszakomat élem és mostanság megint észrevettem, hogy mintha újból elnyomnám az érzéseimet. De kibeszéltem magamból (nem tudtak hozzászólni) és megkönnyebbültem. Fontos, hogy olyannal beszélj, akiben 100%ig megbízol. Amúgy hány éves vagy? Előző voltam:)
2010. febr. 3. 16:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 A kérdező kommentje:

Olyan nincs, akiben 100%-ig megbíznék, ezért is nincs igazi/legjobb barátnőm. Egyik barátnőmnek már említettem ezt, hogy nem tudok sírni, pedig annyira nyom belül a fájdalom, a szenvedést stb. Hát talán egy picivel jobb lett, de a helyzetem nem oldódott meg. =/

Egyébként 16 vagyok. :D És te?

2010. febr. 4. 18:56
 5/11 anonim ***** válasza:
Hát ezzel pont én is így vagyok xD Az a barátnőd, akivel beszéltél mit reagált? Nem is fog gyorsan megolódni sajnos. =/ 15 :D xD
2010. febr. 5. 17:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 A kérdező kommentje:

Hát, szerintem nem tudta igazán komolyan venni, amit mondtam neki, és csak annyit mondott, hogy olyan nincs, hogy valaki ne tudjon sírni. Pedig van.

Nekem van egy olyan érzésem, én már ilyen maradok. Csak tudod... ha például valamelyik családtagom meghalna, vagy valami baja lenne, még akkor sem tudnék sírni. Tudom, hogy belül teljesen összetörnék, és lelkileg a padlón lennék, de sírni nem tudnék, és ettől félek.

Lehet hülyén hangzik, de ez van. =/


Nem hittem volna, hogy vannak hozzám hasonlók, ráadásul ilyen fiatalok. :D De jó, hogy legalább valaki megtud érteni. Na és te ebből hogy lábaltál ki?

2010. febr. 5. 21:32
 7/11 anonim ***** válasza:

Azta.. Az szép. Pedig itt az élő péda h van... Már bocs, de ez elég.. Na mindegy. Nem maradsz ilyen. Ha nem akarsz ilyen maradni, akkor nem leszel ilyen. Minden fejben dől el. Csak el kell határoznod magad és mindent meg kell tenned azért, hogy ne így legyen. Higgy magadban. Most én is elvesztettem egy rokonom és nem tudtam sírni. Azóta sem sírtam. Nem feltétlenül érzem rossznak. Inkább csak próbálom magamon kívül hagyni a szomorkodást. Ez szerintem inkább önvédelem. Rossz volt, mert nem tagadom tényleg rossz volt.


Nana, ne sértegesd a korom XD hamarosan 16 leszek ha ez megnyugtat :D Hát.. Nem is tudom. Sokat agyaltam ezen. Meg kellett találnom önmagam először is. Aztán rájöttem hogy alapvetően "erős" ember vagyok, nem olyan könnyen elérzékenyülő. Aztán mikor egyedül voltam romantikus filmeket néztem és verseket/idézeteket olvastam XD És nem is tudom.. Ostoroztam magam, hogy sírjak. Próbáltam felidézni egy régi emléket, ami nagyon fájt, vagy elképzeltem, hogy mi lenne, ha elveszíteném mondjuk anyumat. Ha így nem ment, akkor magamra gondoltam, hogy mi lenne velem, ha ő nem lenne mellettem, hogy milyen egyedül lennék. És jó sok idő után olyan szánalmasnak éreztem magam h elsírtam magam xD Folyamatosan szaggattam fel magamban a régi sebeket. Elég mazochista dolog, de nekem bejött. :S:D Ez most lehet hogy rossz tanács. Csak magamból indultam ki, tudtam, hogy mi az érzékeny pont és azt bántottam. De mivel nem tudom hogyan alakult ki nálad, nem tudom mit tanácsoljak:S

2010. febr. 6. 20:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 A kérdező kommentje:

"Inkább csak próbálom magamon kívül hagyni a szomorkodást. Ez szerintem inkább önvédelem."

Ismerőős... =/ Nálam is teljesen ugyan ez a helyzet. És ez egy ideig nagyon is jó volt. De hosszú távon....

Hát a barátnőim ilyenek. Komoly dolgokról nemigen lehet velük beszélni, ők folyamatosan a pasik miatt nyígnak, nekem meg már a pasikból van elegem. -.-"


Nem sértegetem a korod. xD Huuh most megnyugodtam. xD

Csak arra akartam utalni ezzel, hogy nem sűrű az olyan ember mint én, hogy kora ellenére ilyen felfogással, érdeklődéssel, életfilozófiával él. :D

Én is próbáltam már ezeket, nem segített, csak belül még jobban fájt a mellkasom. Hülyén hangzik, de így volt. =/

2010. febr. 7. 20:00
 9/11 anonim ***** válasza:

Itt is ugyan ez van/volt. Már a könyökömön jön ki a pasi téma. Nekem is van elég bajom a pasikkal de még eztis hallgatni.. Na mindegy. Fontos lenne találni egy barátnőt vagy valakit, akiben megbízhatsz. Ha gondolod vegyél fel msnre.


Hát igen ritkák vagyunk meg kell minket becsülni xD

Nem hangzik hülyén. Belegondolva meg pláne. Az a baj, hogy nem nagyon tudok mit tanácsolni mert félek hogy valami hülyeséget mondok és csak rontok a helyzeten.

2010. febr. 8. 20:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 A kérdező kommentje:

Hát nem tudom, hogy lesz-e olyan, aki elnyeri a bizalmam, de reménykedjünk. =)

Ha adsz címet, felveszlek. =)


Hát ez az, meg kell minket becsülni. :P xD

Nehéz ez, de megpróbálom ezt félretenni a mindennapokba és nem depizni mindenki előtt, mert alapvetően egy optimista, pozitív személy vagyok, szóval.. =)

2010. febr. 9. 19:52
1 2

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!