Tudnátok tanácsot adni? Hogy változtassak?
20 éves vagyok és egyszerűen nem tudom mit akarok. Egész életemben határozatlan, gyenge jellem voltam. Nincsenek barátaim, kövér vagyok, mindig is rossz tanuló voltam. Ilyen idősen teljesen elvesztenek, haszontalannak érzem magam, nincsenek konkrét céljaim és ebből fakadóan nincs is motivációm.
Nem tudok semmihez hozzákezdeni, lusta vagyok.
Nincsenek barátaim, nincsenek motiváló személyek az életemben. A mindennapjaim tespedésből állnak. Jó lenne valakivel beszélni aki egyetemre jár, aki fontosnak tartja a tanulást, motiváló vagy aki hasonló helyzetben volt és sikerült neki továbblépni.
A legnagyobb gondnak azt érzem, hogy nincs konkrét célom. Az iskolában sem volt semmilyen tantárgy ami igazán érdekelt volna, sosem volt hobbim vagy olyan téma ami jobban érdekelt esetleg és lekötötte a figyelmem.
Szeptemberben kellett volna eldöntenem, hogy milyen irányba megyek tovább (2 éves szakképzésre). Szoftverfejlesztőnek mentem végül, de azt 3 hónap után ott hagytam, most februárban egy kiadványszerkesztő képzést kezdtem, de ez sem érdekel. Az elmúlt fél évben akartam szakács, programozó, villanyszerelő, villamosmérnök, grafikus, és pincér lenni.
Gyerekes a gondolkodásom, úgy érzem, hogy nincs elég tapasztalatom és nem vagyok életképes, egyszerűen haszontalan vagyok.
válasza:Az legalább jó, hogy nagyjából reálisan látod a helyzetedet.
Amíg nem tudod mi a fenét is akarsz, addig nehéz is lesz tudni hogy mit kell érte tenni. :)
Először ki kellene találni, hogy mivel akarsz foglalkozni. Mert, hacsak nincs mögötted olyan anyagi háttér, akkor muszáj lesz előbb-utóbb valamiből megélni.
"Az elmúlt fél évben akartam szakács, programozó, villanyszerelő, villamosmérnök, grafikus, és pincér lenni. "
Az igen, szép változatos lista.
És ebből melyiknek van bármiféle realitása?
Mármint én tudom melyik az a kettő, amikkel szinte biztosan lehet állást találni és meg is lehet belőlük élni, de nem biztos hogy egyezik a véleményünk...
Pont ez a gond, hogy fogalmam sincs, hogy merre szeretnék menni. Igazából a leírtak közül egyik sem mozgatja meg a fantáziám, tehát semelyikkel nem foglalkoztam csak úgy. Például sosem voltam jó matekból, sem fizikából.
Olyan mintha hiányozna belőlem valamilyen képesség ami a normális élethez kell.
válasza:Szerintem nem képesség, hanem a motiváció.
A szüleid gondolom előteremtenek mindent, illetve szinte túlságosan szeretnek, így nem kényszerülsz rá, hogy önmagadnak teremtsd elő a napi megélhetést.
Ez nem akkora baj amíg meg tudják tenni és te arra készülsz, hogy szintén elő tudd teremteni.
A munka az munka, nem kell bele szerelmesnek lenni, hanem csinálni kell. Na persze sokkal egyszerűbb olyan munkát végezni amit szeretsz, DE amit az ember szeret nem feltétlenül ugyanaz amiből meg is lehet élni.
A felsorolásból erre első osztályú példa a grafikus. Ha hajlandó egy grafikus végzettségű valaki (és van tőkéje is hozzá) a grafikai munkák mellé belevágni a dekoratőrködésbe vagy a gyorsnyomdai dolgokba, akkor életképes lehet a dolog. Ha csak a művészi része érdekel, akkor bizony a képességeken kívül kell egy jókora adag szerencse is.
A villamosmérnök ami még kilóg ebből a listából: mégis, milyen képességekkel rendelkezel? Milyenek lettek például az érettségi eredményeid?
Van egy két volt osztálytársam akik grafikusként végeztek és semelyikük nem tudott eddig elhelyezkedni, illetve mindenhol azt olvastam, hogy túltelített szakma.
A villamosmérnök olyan alapon jött, hogy "a technikáé a jelen és a jövő", illetve fantázia is van benne. Ahogy írtam (direkt erre), hogy sem matekból, sem fizikából nem voltam jó alapjáraton, tehát, hogyha az iskolai teljesítményemet nézzük akkor nem vagyok annak való, de iskolában nem tanultam sosem. Azt viszont nem tudom, hogy milyen lennék pl. matekból, ha tanulnék. Lehetőség az újra érettségire van, amúgy pont ezen törtem a fejem, hogy most újraérettségizem és jövőre jelentkezem egyetemre. A gond a motiváció, akkor.
Ezzel mit lehetne kezdeni?
válasza:"Van egy két volt osztálytársam akik grafikusként végeztek és semelyikük nem tudott eddig elhelyezkedni, illetve mindenhol azt olvastam, hogy túltelített szakma."
Ugye?
"A villamosmérnök olyan alapon jött, hogy "a technikáé a jelen és a jövő", illetve fantázia is van benne."
Igen, van, de a villamosmérnök pont az, ahol nagyon komoly matek van a tananyagban. Komolyabb mint egy gépésznek.
"A gond a motiváció, akkor. Ezzel mit lehetne kezdeni?"
Megtalálni a motivációt. Amit csak te tudsz, más helyetted nem.
Én is mindig utáltam tanulni, csináltam egy szakmát (ismerős javaslatára, közben már dolgoztam a cégénél), aztán melóztam és beiratkoztam egyetemre. Hogy is mondjam... Most az időt gond megtalálni meló mellett, mert különben nagyon szívesen szabadulnék a kétkezi melótól... :P
De visszatérve: a motiváció nem egy olyan nagyon elvont dolog. Onnantól fogva, hogy az embernek vannak vágyai, dolgok amiket el szeretne érni saját erőből onnantól már csak a módját kell megtalálni ezen dolgok elérésének és készen is van a motiváció.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!