Egy mesterséges valóságban élünk?
A problémám a következő: egyszer csak jött a felismerés, hogy valami baj van ezzel a "valósággal" - valahogy nem elég valóságos - valami hiányzik belőle. A benne való létezés pedig szánalmas majomkodás. Az emberek nagyrésze pedig ezt azért nem veszi észre, mert nem akarja észrevenni. Görcsösen hisznek ebben az illúzióban, mert nem tudnának együttélni a tudattal, hogy létezésük értelmetlen hülyeség.
Szóval egyszer csak jött ez a dolog. Nem vagyok lelkibeteg. Máshogy látom a világot, és amit látok az engem igazol - a létezésünk ebben a "valóságban" teljesen értelmetlen. Viszont sorsszerűséget látok benne.
Olyanok vagyunk mint majmok a ketrecben.
Azóta nincs bennem semmi céltudat, kitartás. Nincs munkám, és már segélyt sem fogok kapni és nem is igazán érdekel. Csak vegetálok és figyelem a világot. Annak pedig, hogy kilépjek a rendszerből talán csak egy lehetséges módja van.
Más is van ilyen helyzetben?
Figyu, keress munkát, csajt/fiút, dolgozz, kezdj el egy hobbit, tanulj, művelődj, majd alapíts családot, vagy ne.
"Nincs munkám, és már segélyt sem fogok kapni és nem is igazán érdekel."
Ha éhes leszel és fázol, majd fog érdekelni, vagy van biztonságos támaszod (szülők)?
Igen, az életnek nincs konkrét célja, te magad adhatsz neki valamit, ha akarsz. Ez el kell tudnod fogadni.
1. vagyok és kihagytam egy fontos dolgot.
Néha igyál is. :D Jót tesz, hidd el.
blablabla
Pénz nélkül igenis nincs boldogság. Kell hozzá az is. Hiába vesznek körül a szeretteid, ha nincs mit enni, befizetni a rezsit, szórakozni egy kicsit.
Kevés lett mára már a Bibliát szorongatni, vakbuzgóságot emlegetni. Szörnyű kapitalizmus van, ahol a pénz az úr és a boldoguláshoz kell, mint megannyi más.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!