Ti még is mit tennétek az én helyemben?

Nos érettségi után lövésem sem volt mit kezdjek magammal, a középiskolai éveim elég nyögve nyelősek voltak, de azért egy viszonylag tűrhető érettségit letettem. (2,3,3,3,4) Aztán valahogy kitaláltam pillanatnyi fellángolásként egy szakmát és bele is kezdtem. Rövid távon rá is kellett jöjjek hogy borzalmasan vissza vet a többiekhez képest hogy az égvilágon semmilyen szakmai múltam nincs. Nem adtam fel, elvégeztem az első évet a kettőből, de már egy ideje eléggé olyan érzésem van, hogy se érzékem az egészhez, meg őszintén már kedvem se sok. Tegyük hozzá hogy világ életembe utáltam tanulni. Nem túlzottan vigasztal hogy mondjuk egy bútorasztaloshoz képest 5-6x annyi modulból kell vizsgázni... Szóval itt vagyok teljesen tanácstalanul. Mindenki azt mondja hogy fejezzem már be ezt az egy évet, de minden vasárnap ahogy most is, csak kattog az agyam, hogy már a könyökömön jön ki az egész. Szenvedjem még el azt az egy évet, mennyek el vizsgázni abból a rengeteg modulból miközbe nem is vagyok biztos benne hogy akarok foglalkozni az egésszel. A legrosszabb hogy nincs is jobb ötletem. Ha ott hagyom, ha megcsinálom, másik szakmát már csak kemény pénzekért csinálhatok. Azon hezitálok már egy ideje hogy egy biztonsági őr képzésre elmenni, aztán abba dolgozni. De hát arra meg hogy alapozzon egy életet az ember... Nagyon úgy érzem hogy kicsúszik a talaj a lábam alól.