Nem tudom magam túltenni azon, hogy már nem vagyok gyerek?
Jelenlegi életem szörnyűbb nem is lehetne, hadd ne részletezzem, hogy miért, röviden se mentálisan, se fizikailag nem vagyok egészséges. De a gyerekkorom (8-13) csodálatos volt, nem túlzok ha azt mondom, én voltam a legboldogabb gyerek. Voltak barátaim (már nincs egy darab se), a szüleim együtt voltak, anyagi biztonságban voltunk, egészséges voltam... Minden nap játszottunk, mindig volt valami ami boldoggá tett.
Most se vagyok felnőtt, 18 éves, de azok az évek már elmúltak. Nincs semmim, senkim, a családom egyik fele itt, másik ott, a volt barátaimmal már nem is beszélek.. Nem tudom mit csináljak. Folyamatosan csak arról álmodozok, hogy milyen volt akkor, régi zenéket hallgatok hogy felidézzem azokat az időket, néha lekapcsolom a villanyt, befekszek az ágyba és azt képzelem hogy még mindig ott vagyok abban a házban, és minden rendben van... Szánalmas, de ez van..
A jövőmet egyáltalán nem látom, és néha nem is akarom. Néha azt gondolom, hogy ha megölöm magam, hátha átélem újra (tudjátok azt mondják hogy halálod utolsó 7 mp-ében újraéled az életed), és legszívesebben meg is tenném. Máskor meg élni akarok, de ez van kevesebbszer.
Mit tudok tenni? Vagy ti mit tanácsoltok, mit gondoltok? Köszönöm a válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!