Miért nem bírom abbahagyni az evést? (lent)
Az a baj, hogy azt sem tudom igazából, hogy mikor kéne ennem. Hosszú lesz, de le akarom írni.
Szóval sokáig csináltam azt, hogy egész nap csak akkor ettem, amikor tényleg éhes voltam (nem reggeliztem, de mondjuk azt soha nem is csináltam, utálok reggel enni). Fogytam is vele egy csomót, nem is szedtem vissza. Viszont nyáron már annyira nem csináltam ezt, mondjuk elég lassan, de elkezdtem visszaszedni, mert igazából csak akkor szeretem csinálni, amikor suli van (szóval nem szünetekben). Mostanában viszont olyanokat csinálok, hogy eszek, aztán egyből arra gondolok, hogy már úgyis ettem, hogyhogy már zabálhatok, és nem is kívánom az édességet, de nem bírom abbahagyni. Rosszul vagyok tőle, már legszívesebben hánynék, de akkor is eszem. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy végül is most nem csinálok semmi külön "diétát", úgyhogy zabálhatok, és ilyenkor teljesen elvesztem a kontrollt. Meg akkor is eszem, ha unom magamat. Pedig azzal az semmi baj sem volt, amikor tényleg csak akkor ettem, amikor éhes voltam, mert nem éheztettem magamat halálra, és volt kontrollom is. Most viszont nagyon kellemetlen, fáj a hasam, és úgy érzem (már ha erre használják azt a szót), hogy megcsömörlöttem. Miért eszem kényszeresen? Valaki segítsen! 16/L
1. mert serdülő vagy
2. mert fogyni akarsz, a gondolataid középpontjában ezért mégiscsak a kaja áll
A kényszeres evés pótcselekvés, leginkább a szeretethiány, amitől szenved egy kényszerevő ember.
Ha az embert csecsemőkorában megetetik, amikor sír (még ha csak azért sír is, mert kis szeretetre vágyik), azt szokja meg, hogy ha van valami, amiből hiánya van, akkor eszik. Ilyen egyszerű. Talán egy pszichológus segíthetne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!