Nem vágyok sem barátokra sem családra. Mi a baj velem?
Vannak barátaim akik szeretnek engem, de én csak úgy teszek,mintha szeretném őket. A családommal is ugyanez a helyzet. Valahogy fárasztónak tartom a kérdéseiket és nem szeretek senkivel sem beszélgetni.
Nem azért vagyok kedves az emberekkel,mert szeretem őket, hanem azért,mert tudom,hogy ha kedvesen szólok hozzájuk akkor ők is kedvesen szólnak hozzám. Igazából legjobban egyedül szeretek lenni. Sokan unatkoznak egyedül és vágynak a társoságra, de én ennek pont az ellentéte vagyok.
Utálom,ha túl sok ember van körülöttem. Utálom amikor valami ünnep van és mindenki összegyűlik egy helyre. Miért vagyok ilyen? :o
L/14
Én is ilyen vagyok, mint te. Örülök, ha néha egyedül lehetek, mert erre kevésszer adódik alkalmam.
A közösségi helyeket nem szeretem, mert irritál a sok ember. Barátaim vannak, és "szeretem" is őket, meg ők is engem, de viszont kevesen vannak.(Én akartam így.)
Utálom az ünnepeket, meg az újévet is.
Engem is irritálnak a családtagok a hülye kérdéseikkel, és amikor nem hallják a válaszom, akkor rájukmordulok, mivel nem szeretem ismételgetni magam.
Velem szerintem ez azért van, mert egy csomó hülyével vagyok körülvéve(beleérte a családtagokat is).
Túl sokat vagyok velük, és jól esne már a magány. Az iskola meg még ráadás erre az egészre. Az, hogy meg kell felelnem, mivel elvárják a tanárok, mert jól tanulok.
Legszívesebben elutaznék 1 hónapra teljesen egyedül, hogy ott kipihenhessem magam, és végre egyedül legyek. Szinte már embergyűlölő lettem.: /
Igen, már számtalanszor csalódtam az emberekben. Én viszont még sosem adtam okot senkinek arra,hogy bennem csalódjon. Nem közeledek mások felé,ezért mások azt hiszik rólam,hogy felsőbbrendűnek érzem magam. Dehát ez baromság, miért érezném? :D
Ráadásul minnél nyíltabban elutasítóm őket, annál jobban akarnak a barátaim lenni. -.- Segít valamit a helyzetemen,ha elárulom,hogy melyik gimnáziumba megyek továbbtanulni?
Ha Neked ez így jó, akkor elvileg nincs Veled semmi baj, az emberek különbözőek, van, aki társaságkedvelő, van, aki kevésbé. Meg hát 14 éves vagy, ez később változhat is. Mondjuk ha valakik barátkozna Veled, azért adhatnál egy esélyt, mert később lehet, rossz lesz barátok nélkül. Nincs ebben valami félelem az emberektől? Olyan előfordulhat, hogy x időközönként egyedül akarok lenni (én pl.soha nem mondanék le a külön szobáról, még ha egy kis lyuk egy székkel meg íróasztallal, de akkor is, ha 3 gyerekes családanya leszek, ebből akkor se fogok engedni) - de hogy mindig, egyfolytában?! Az egyik hasonlóan érzőválaszadónak is van egy macskája (nekem is van :) ) - úgyhogy még sincs teljesen egyedül, mert az nem is jó!
29/n
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!