Komoly, hivatástudó, szorgalmas fiatalok: titeket nem zavar a lenézés?

Engem idegesítenek a szólamok, melyek szerint fiatalként felelőtlennek KELL lenni, hibázni KELL, bulizni KELL, de csőstül, akár egész hétvégés kimaradásokkal zh időszak közepén vagy akár minden hétköznap délután, 11-12-ig kimaradva úgy, hogy másnap 8-tól suli.

Lazítani KELL rengeteget, számonkérés előtt maximum két nappal kezdjünk tanulni; ha nem megyünk át, akkor majd szidjuk a tanárt, hogy jól megszívatott...

Szakmai plusz dolgokat ne csináljunk, az nyomulás, karrierizmus, unszimpatikus...

Én, amit vállaltam, azt szeretem normálisan elvégezni.

Szeretnék szakmai pluszokat teljesíteni, hátha így igazán hivatásom lesz, és igen, mert könnyebb elhelyezkedni (ugye tudjuk, hogy nagy a munkanélküliség a pályakezdők körében, és kb. van 20 szak, amit elvégezve garantált a munka, a többin... hát...).

Fájnak fenti szólamok.

Szerintem inkább az a feladatom, hogy megtanuljak tanulni, időt beosztani, hogy társaságra ÉS hobbira is maradjon idő. De nem ezek az elsők. Szükségesek, de nem orrvérzésig. Illetve aki orrvérzésig szeretné, csinálja. Senkinek semmi köze hozzá, hogy kinek mi fontos.

De épp emiatt ne kelljen már fenti szólamokat hallgatni/olvasni...