Ha a semmiről új életet kellene kezdened, akkor milyen irányban tennéd most?

Én semmit nem csinálnék másképp. Ez tett azzá aki vagyok. Ha másképp tettem volna bármikor is más lennék és más gondolnék ugyan azon a ponton és/vagy abban az időben.

Ha fiatal vagy akkor meg nem kell elsietni a döntést. És mindig van esély változtatni.

Értem vagy legalábbi úgy érzem, hogy érzem a kérdésed indítékát.

Én 41 éves férfi vagyok, tehát egy-két élettapasztalattal a hátam mögött én úgy értékelem az elmúlt 20-25 évemet, hogy azért hálás vagyok, amilyen életstílus és bizonyos státusz megadatott, de sokkal, ezerszer, milliószor sokkal jobban koncentrálnék a saját szabad akaratom el nem fojtására sok tekintetben és arra, hogy senki más iránti "jóságból" ne hagyjam magam lecsúsztatni a csúszdán anyagilag. Többet kellett volna a jövőmre koncentrálnom fiatalon. Volt egy aránylag gondtalan és kellemes fiatalságom, de sajnos követtem el egy-két könnyelműséget, amiknek a levét iszom most is.

Ha most lennék hirtelen újra 17-18 éves? Kimondottan az anyagias és érdekorientált nézőpontot választanám. Azt nézném, hogy olyan kapcsolatokat építsek ki, hogy hosszútávon is biztosítva legyen az anyagi függetlenségem. Lehet, hogy ezerrel nyelveket tanulnék és orientálódnék külföld felé. Vannak olyan szakmák, amik művelőiből kevesen vannak és ezért ők keresettek, jól megfizetettek.

Nem az angliai mosogatókra gondolok, hanem olyanra, hogy pl Brazíliában iszonyat megfizetik a JÓ informatikusokat, vagy Norvégia tárt karokkal (és marha lóvéval) várja a jó orvosokat, stb stb. Van konjunktúra most is, de pl én nem vagyok már annyira "ruganyos" kalandor, hogy meztelen fütyivel nekivágjak az ismeretlennek, kapcsolatok nélkül. De ha nagyon fiatal lennék, erre koncentrálnék. Akár külföldön, de akár itthon is, ha sikerülne "bedörgölőzni" a felső tízezerbe.

Hogy miért is írok ilyen kendőzetlen őszinteséggel az anyagiasságról? No megmondom, kedves Mindenki, aki olvassa: Azért, mert bár szokás mondogatni, hogy a pénz nem boldogít, hogy az anyagiak nem lehetnek központi fontosságúak, stb stb, de ezen hülye közhelyek megcáfolódni látszanak, mihelyst az ember lecsúszik egy jómódú élet után egy szarabba. Na akkor rájön, hogy csupa-csupa képmutatás és álság démonizálni a pénzt, a vagyont, a befolyást. Ezt az tudja csak igazán, akinek egykor megadatott, ma meg már nincs neki...

Ez nem történhet meg, mert szerencsére az életem rajtam múlik, és nem másokon. ha netán összeomlana a gazdaság a világon akkor meg életemet menteném ahogy tudnám.

Ha holnap 18 évesen ébrednék, akkor biztos nem pazarolnám el az időmet és a pénzemet felesleges iskolákra amikkel kitörölhetem, hanem azokra a dolgokra fordítanám amikből most megélek. Az időpazarló dolgokat biztosan kiirtanám az életemből, avagy nem szoknék rá azokra.

Írj egy könyvet a nehéz helyzetedről! Én is írok csak más témàban.

És akkor lesz jó egy könyv, ha már átélted az adott helyetet, amit írsz. Egy próbát megér! :D