Nem vagyok alkalmas barátnak? Mi lehet a gond?

Szerintem tegyél egy utolsó próbát. Keresd őket, üljetek össze, érezzétek jól magatokat, aztán meglátod legközelebb ők hajlandóak lesznek-e akkor is keresni, ha nem csak az érdekeik vezérlik őket. A végtelenségig az nem működik, hogy mindig te loholsz utánuk, te pedig csak akkor vagy jó ha kell valami.

Én pl. az egyetemen is ezért nem jövök ki jól sokakkal. Itt leginkább az egyik 20 éves válaszolóval tudok azonosulni. Pont ilyen vagyok én is. Tudok beszélni bármiről, ami engem érdekel, csak sokszor az sajnos mást hidegen hagy, illetve ha jó kedvem van, akkor rohadtul fárasztó vagyok. Önzetlen sem tudok lenni minden esetben, szóval abszolút megértem miért nincsenek jó barátaim.

Az egyetemen is kiszűrtem magam mellől az olyanokat, aki csak azért talált meg, hogy hagy másolja már le a jegyzeteimet, évközijeimet. Egy fokig ez oké, de amikor már elvárás lesz, nem szívesség és látom, hogy direkt keresztrejtvényt fejt, mert úgy is van egy hülye, aki majd odaadja a jegyzetét, akkor elpattan az agyam és közlöm, hogy NEM. Onnantól kezdve én vagyok a köcsög. :) Csomó évfolyamtársammal ezért nem beszélünk már, ez van, nem tud különösebben érdekelni. :)

Az nehéz sorsú emberek (hamarabb kell felnőni, korai korához nem való felelősséget kap a te esetedben), általában vagy megkeseredettek lesznek és összeroppanak a teher alatt, vagy kifejlődik egy olyan empátia készség, ami igen érzékennyé teszi az emberekre.

Azért mondasz nehezen nem-t az ilyen lelki szemetes kihasználásra, mert ha valaki segítségért fordul hozzád, talán magadat látod bennük, és bírod elviselni azt a feszültséget, amit a megoldatlanság okoz. Tehát inkább segítesz, és meghallgatod stb. Visszaadod azt, amit te talán soha nem kaptál meg.

Tudnod kell, hogy ha hagyod, akkor belefognak kapaszkodni az empatikusságodba, és meg kell tanulnod nem-t mondani.

Nem úgy fogalmaznék tehát, hogy "túl jó" vagy, viszont az igaz, hogy általában nem tudják megbecsülni az ilyen embereket, mert természetesnek veszik a jelenlétüket, vagy evidenciaként veszik a jóindulatukat.

szerintem nincs veled gond :) csak még nem találtad meg az igazi barátaidat.

5-ös kérdésére válaszolva: nekem nagyon hiányzik egy igaz barát, akivel mindent meg tudok beszélni :(

én rossz barátnak tartom magam, nagyon. mármint vannak barátaim, de egy idő után úgy érzem, hogy megfojtanak, és akkor eltávolodom tőlük, egyre kevesebb mindent mondok el.de nem pont az egy barátság lényege, hogy mindent meg tudjunk beszélni? meg a bizalom?

volt egy barátnőm a gimiben, tök jól elvoltunk, kb ilyen legjobb barát, aztán ugye máshova mentünk egyetemre, de azért tartottuk a kapcsolatot, 1-2szer találkoztunk. de mindig én kerestem. persze mikor hívtam, tök jól elbeszélgettünk, meg minden, de már arra gondoltam, hogy ha én nem keresem, akkor nem beszélünk? én nem hiányzom neki? már több mint fél éve nem beszéltünk. :( lehet, hogy ez hülyeség, de nem tudom. (bocsi, hogy eltértem a témától)