Ti hogy áltatok ellent az öngyilkosságnak?

Nos, a leírásod alapján csak menekülni szeretnél az itteni életedből, de nem az életből. Az érzelmeid, a csalódások és a kudarcok feldolgozásában valószínűleg nincs segítségedre senki. Ebben segítség lehet a család, de ha ez eseteben ellehetetlenedett akkor javaslom, beszélj a barátaiddal. Bár nem tudom, milyen iskolába készülsz, arra tudok következtetni, hogy a döntést nem te hoztad. Bármennyire is nehéz, próbáld meg megbeszélni ezt azzal, aki ráderőltette akaratát. Ha pedig csak egy rossz döntés volt részedről, ezt is meg kell tárgyalnod valakivel, és változtatni ezen. Iskolaváltásra (bármelyről is beszéljünk) van lehetőség.

Nem hiszem, hogy az öngyilkosság megoldás lenne, még ha ez tűnik a legreálisabb verziónak is. De hidd el, nagyobb akarat erő kell leugorni egy emelvényről, pengét mélyíteni az érfalba, mint változtatni azokon a dolgokon, amik ezeket az érzelmeket a felszínre hozták.

Az akaratod számottevő változásokat hozhat, de javaslom, keress fel egy pszichológust, ha ezt nem így érzed. Ha "nincs szükséged rá", ezt tekintheted akár pozitívumnak is, ez csak azt mutatja, a szándékaid nem elmélyültek, bár mélyről gyökereznek. Remélem, felkeresel privát üzenetben további tanácsért, és szeretnék bővebben beszélni Veled erről!

Dr. Miller Mihály

Én arra gondoltam magamban, hogy végülis lehet, hogy most sz*r minden, de ez nem jelenti azt, hogy később is az lesz.

És az is eszembe jutott, hogy hogyha most elfutok, az azt jelenti, hogy gyenge vagyok. De ha felállok, bizonyítok legbelül magamnak, bebizonyítom, hogy erős vagyok, kitartok, és azóta sem bántam meg a döntésem!!:)

Nagyon nehezen...

egy kis életlen medállal is próbáltam már átszúrni a csuklóimon az ereket,de csak egy lila csik lett ,ami 3-4 napig ott volt.,máskor megakartam fujtani magamat.

de hogy a kérdésedre is válaszoljak:

SZERELMES LETTEM,ÉS ELKEZDTEM A FEGYENCEDZÉST.

de inkább az hogy BELESZERETTEM EGY 2évvel IDŐSEBB CSAJBA.