Megjátszott (előre eltervezett) ál-öngyilkosságnak milyen következményei lehetnek /pusztán elméleti síkon természetesen/?

Hogy mit kaphatsz?

Pl. kést a vesédbe, ha este a pályaudvaron kirabolnak, vagy rossz padot választasz szundikáláshoz.

Esetleg elkapnak, és megerőszakolnak, független attól, fiú vagy-e vagy lány. Jó esetben "csak" levetkőztetnek, de kabát, cipő és nadrág nélkül hideg van januárban éjszaka.

Nem csak látszólag fogsz durva emlékeket szerezni, arra mérget vehetsz, haza fogsz te sunnyogni szégyen szemre már az első reggel. Feltéve, hogy tudsz járni...

Az életben többé senki se tart normálisnak, és a gyogyóban nem könnyű szerelmet találni. Más viszont nem áll veled szóba, mert te leszel a "falu bolondja".

Lesznek még maradandó emlékeid, a csövesektől összeszedett tetűn kívül is: a rendőrség nem fog ingyen keresgélni, ha kiderül, hogy ez kamu volt. Pl. ez a kérdés elég, hogy tudják: kutya bajod nincs. De ettől még keresni fognak. Tudod: órabérben, drága benzinen furikázva, stb. Simán rád/szüleidre hárítják ennek a költségeit. Mulatozás után jön a számla. Az milyen jó hecc lesz!!

Még két dolog: ellövöd az utolsó patronod, ez után akkor se nyitják rád az ajtót, ha felvagdosod az ereid egy látványos drámai előadás után. Legyintenek, mert úgy is csak kamu, megint ijesztgetsz.

Másrészt egy gyáva sza.r alak vagy. Nem azért, mert nem mert meghalni, hanem mert nem mersz élni.

Eddig miért nem tudtad őszintén belemondani bárkinek, akárkinek az arcába, hogy mit gondolsz róla, vagy mit érzel????

És hidd el: a te életedben nincs annyi stressz, hogy ekkora hisztizést kelljen csapni miatta. Majd 50 évesen tapasztalsz annyit, hogy elmondhasd: az életed stresszes.

Neked egy bajod van. Hiszti. Így hívják. Kisgyerekeknél bevált gyógymód rá a hideg zuhany.

Egy próbát megér.

Nagyon jó válaszokat írtak neked! Nekem is az volt az egyik első gondolatom, hogy ha már ennyire "minden mindegy" neked, miért nem mondod meg szemtől szembe, vagy netán színjáték körítés nélkül írsz levelet azoknak akikkel problémád van? Szerintem előbb változtathatod meg a jelenlegi helyzetedet ily módon, mint ilyen képtelen baromságokkal.

Az meg óriási zsákutca, ha mindenképp valami szindrómát akarsz találni a hülyeségedre (Hisztrionikus személyiségzavar..). Úgy a legnehezebb változtatni, meggyógyulni, ha te mindenképp kapaszkodni akarsz valami betegségbe, és nem az életed jobbításán töröd a fejed.

És ez az akciód mit javítana ezeken a körülményeken? Megroppanna a sok bunkó, és troll és a régi barátok hátha meghaltál, ők jól magukba néznének, te meg jót üdülnél valami elmegyógyintézetben, szociális segélyen?

Egyébként ha úgy érzed, hogy a sok bunkó "Alig várják, hogy beszólhassanak." az szerinted miért van? Ez a logikád, amit itt megvillantottál az valóban inkább egy jóindulatú, nevelőszándékú seggberúgásért kiált, mint buksisimiért. Szóval inkább ezen érdemes elgondolkodni, hogy miért így bánik velem a környezetem, ahogy. Ezen bőven lehet változtatni.

Az, hogy szar kilátások vannak az az egész országra jellemző, de kitartással ebből is ki lehet hozni jobbat, csak nem szabad feladni.

3. vagyok.

Nekem mindegy, milyen szép szakszót találsz rá, ez akkor is hiszti. Nevezheted akárminek.

Remek gyógymód rá két kur.vanagy pofon, meg jeges zuhany. Az élettől általában mindkettőt megkapod.

Sírsz-rísz, mert nincs olyan életed, mint a tévében látott celebeknek. Nem tudsz annyi pénzt költeni munka nélkül, amennyit szeretnél.

Jobban szeretnél élni, de tanulás és szorgalom helyett öngyilkosságban, meg örök élet segélyben meg szanatóriumban gondolkodsz. Már ha ez gondolkodás.

Képzeld el, hogy egyszer nem lesznek már szüleid, akik viszik haza a lóvét, fizetik a számlát, és etetnek. Akik nyelik a hülyeségeid.

Ebben az esetben vagy baromi gyorsan éhen halsz/megfagysz, vagy nulla tapasztalattal keresel egy sza.r melót fillérekért, és gürizel életed végéig.

Vagy most felpofoztatod magad, önként letusolsz, és a netet információszerzésre használod.

Hol tudsz továbbtanulni addig, amíg az állam támogat? Pár év múlva CSAK fizetős szakon indulhatsz, még a szakmunkásképzőért is csengetni kell.

Mi az, ami érdekel? Pl. tudom, hogy a műkörmös meg a fodrász szakma telített, de egy kitűnő szakember mindig, mindenhol meg tud élni belőle, önálló, és kreatív munkát végez, beszélget emberekkel, stb.

Középszerű és gyenge szaki viszont hiányszakmában se fog elhelyezkedni hosszú távon.

Nem tudod? Keress fel pályaválasztási tanácsadót!

Tűzz ki rövid- és hosszú távú célokat. Fejleszd magad!

Mondjuk: idén megtanulsz varrni. Apróságokat. Vagy elkezdesz gyöngyékszereket készíteni. Vagy lefutod a maratont. Vagy eljársz a színjátszó szakkörbe. Vagy ...vagy...vagy...

Egy ilyen "öngyi lettem, figyi picit énkerám" hülyeséggel tényleg, véglegesen elcsellózod az életed. Hát pont egy ilyen labilis önző hisztérikának ajánlanak normális munkát... Elég, ha egy ember lesz ott mindig, aki emlékszik erre, és hidd el, hogy EGY mindig lesz. Az élet ilyen. Szemét. Szereti a pofonokat osztani. Te hülye meg ostort adnál a kezébe...

Egyébként elárulom, hogy jó szakmával, jó szakember képes havi nettó 300-800 ezret keresni havonta, ebből azért kijön a kosztpénz. Meg olyan is akad, aki szereti a munkáját. Pl. én is. OK, hát nem fizet jól, de annyira rosszul sem. Ezt se úgy értem el, hogy felvagdostam az ereimet, hanem egyik lépéssel a másik után.

Barátok szerzésére se az álöngyilkosság a jó megoldás. Pl. én ezután egyáltalán nem állnék szóba veled, úgyhogy reméld, hogy nem ismerlek.

Tudod mit? Megajándékozlak a kedvenc idézetemmel.

"Sosem vagyok a padlón. Vagy állok, vagy épp felkelek."

(Lee Iacocca)