Ti mit szoktatok tenni ha elkap a 'nem érdekel semmi, nincs miért élnem' életérzés?

velem egész nap ez van... beülök a GYK elé és válaszolgatok a kérdésekre, közbe valami zenét hallgatok, meg elvagyok a fantáziámmal...

Zenét hallgatok, rajzolok, filmet nézek... Elhalmozom magam egy csomó teendővel, hogy ne unatkozzak és akkor nem gondolok rá.

Csavarogni szoktam egy kicsit- csak megyek, mintha lenne hova-miért. Nem állok meg,de mindenre figyelek. És ettől elmúlik, sőt nagyon is jó érzéssel megyek haza.

Újra végiggondolom a korábban már leírt céljaimat, és hamar elmúlik ez az érzés.

Semmit. Nem érdekel semmi és unatkozok. De még az sem érdekel, hogy unatkozok.

nekem ilyenkor eszembe jut az összes sértés, rossz dolog ami történt velem, és a személyek akik ugye ezeket tették velem... ettől mégjobban lehangolódok. am ált. egész nap ilyen kedvem van, szóval megy a mindennapi "önsajnálat" (nem olyan formában h nyávogok a problémáimról, meg irkálok hasonlókat face-re...), szar kedv stb. nekem nagy vonalakban a zene segít. de van h még az se.

Nos, ez történt, és itt kötöttem ki...