Mi van velem? Mit tegyek ezellen?

:)

Szerintem ha szánnál egy félórát arra, hogy önmagaddal, a legnagyobb nyugalomban megbeszéld, hogy mit követelsz meg az élettől annak teljes hosszában, és hogy mi reálisan kivitelezhető ebből, akkor beljebb leszel. Nézzük a tanár hivatást. Gondolom feltűnt, hogy jópár szebb napokat is látott kolléga (megelőlegezzük ezt nekik!) kicsit el van veszve néha a fegyelmezésben, ami valljuk be, rögtön szükségtelen volna, ha nem volna kit fegyelmezni. Kicsit sok talán a felzárkóztatásra fordítandó energia is. Kicsit a saját hibájának is érzi, sőt, talán nagyon. Akár bevallja, akár nem. Talán még önmaga előtt is rejteni próbálja. Aztán ott a szokvány túlóráztatás, idióta viszályok, intrikus ökrök és kezelésük, meg még az otthoni felkészülés, dolgozatjavítás, soknak nem is egy-két tárgyból.

Van lehetőség roppant szaktekintéllyé válni, és egyben karizmatikus, önérvényesítő emberré, akire még számítani is lehet, barátjának akarja kolléga is, diák is... Ha ezt tervezed, és meggyőződésed, hogy megtalálod az útját, hogy erőlködéstől mentes alfanőstény legyél bármelyik osztályban, amit rád bíznak, akkor egyértelmű. Ha a szép, hosszú élettel kapcsolatos álmaid egészen mást mutatnak, én javaslom, állj rá arra, akármekkora hülyeség is. Jó, ha sportkarrier, vagy zenész, vagy természetvédő, ilyesmi, akkor legyen szintén élvezhető b-terv, ami azért "összehozható" a nagy belső hivatással, és képes vagy csinálni. Pl ha énekes lennél (azazhogy énekes vagy:), akkor a mulatós biznisz járható lehet, vagy ha attól undorodsz, akkor ami csak szép és erős hangból tud hasznot húzni, mind okos döntés. Ha csak kicsit is tudod "promózni" magad a pénzkereső melódban, már annyival több az esély a valódi hivatásodban, és persze annyival szebb a pénzkereső munkáddal töltött idő is. De szerintem annyit írtál, és annyira csapongva, hogy leszel még ofő egy csomó tágra nyílt szemű poronty nagy-nagy örömére. Jó befektetés az a jó jegy is, ha valódi tudásra kapod. Csomószor lesz, hogy szétoltod egy-egy diákodat, hogy mennyire kéne már tudnia ezt meg ezt, és nyomod neki az anyagot, mintha közöd lenne a szakhoz! :) Csinálják ezt a mostani tanáraid is, nem? És mennyivel másképp nézel rájuk utána! Főleg ha elbénázza az ökör! :) Mit is mondtál, milyen jegy kéne? :D :D

Ha "kemény" akarsz lenni, akkor pont egy hátraarc hiányzik a kívánt hatáshoz. A szilárd szót keresed, és talán a valódi tartást érted alatta... :) Kissé szomorúan veszem tudomásul, hogy önmagad kapcsán nem használsz ilyen szavakat, pedig még innen is megmondom, hogy jelentősen alábecsülöd magadat. Megtévesztő lehet, hogy nagy a zűrzavar, de a zűrzavar mögött szilárdan önmagad vagy, nem is lehet másképp. Ahhoz, hogy valódi tartásod legyen, csak magadra kell találnod. Egyik szerep se te vagy. Ezzel nem azt mondom, hogy soha ne legyenek szerepeid. De ha már tudatában vagy, hogy te éled bele magad, és te nem vagy azonos azzal, akkor önmagad vagy akkor is, ha egy megengedhető mértékben idomulsz akár elég hibbant elvárásokhoz is.

A jegyeid meg a suli kapcsán szerintem ne engedd, hogy mások "elvárjanak" valamit tőled. Nálad a gyeplő. Te mondod meg, mit akarsz. Ha jó okát látod a jó jegyeknek, akkor hajrá és kész. Ha már van mibe beleszólni az okosoknak, akkor vesztettél, de szerencsére csak csatát.

Tudom én, hogy rohadt nehéz. És annyiszor mondják, hogy így csak most nehéz, ha meg most könnyítesz, egész életedben lesz nehéz! Gondolom feltűnt, hogy senki nem állítja az ellenkezőjét... :) Én ehhez tényleg csak annyit tudtam hozzátenni, hogy magadban kell kiderítened, milyen hivatásban lennél igazán otthon életed legtermékenyebb évtizedeiben. Megfoszthatsz minket egy nagyszerű tanártól, és még csak tudni se fogjuk, mit veszítettünk. Ha cserébe még jobban élsz más hivatásnak, és nagyon rendben találod vele az életedet, akkor így volt tökéletes. Csakis te tudod kideríteni, és csakis belül. Érdemes egyszer végiggondolni becsülettel, hogy mi vagy és mi dolgod a világban, mit tennél igazán szívből.