Túlzott közvetlenség. Velem van a gond?

Röviden arról van szó, hogy ha engem érdekel valaki, akkor tényleg érdekel. Érdekel, hogy hogyan érzi magát egyes szituációkban, vagy úgy általbáan az életben, világban, és nagyon közvetlen vagyok az ilyen emberekkel (azzal a kevéssel akit barátaimnak nevezek). Nálam ez azt jelenti, hogy őszintén beszélek magamról, gyakran nagyon személyes dolgokról is, és ezt fordítva is elvárom, ami abban nyilvánul meg, hogy bizony kérdezgetek. Hogy vagy, mit érzel, hogy érzel, mennyire, hogyan stb stb stb. Volt egy lány akit nagyon szerettem és őt megőrítettem ezzel. Vájkálásnak, faggatózásnak, vagy legrosszabb esetben számonkérésnek vette, pedig én tényleg csak kíváncsi vagyok, és úgy gondolom, hogy egy közvetlen, baráti kapcsolatba ez belefér. Nem tudom, hogy ez tényleg annyira kirívó hiba, vagy egyszerűen csak nem illünk össze és túlságosan másképp gondolkodunk. Utóbbira gondolok, de érdekelnének mások tapasztalatai, véleménye.